Čapek, a XX. század cseh irodalmi óriásainak egyike, feltehetően a hitlerájra gondolt, amikor megírta A fehér kór című darabját, ami – nagy vonalakban – arról szól, hogy mi mindenbe szeretünk és tudunk belepusztulni. Színhelyünket, egy meg nem nevezett közép-európai hazát, ismeretlen eredetű, ám annál gyilkosabb járvány tizedeli, míg fel nem bukkan egy naiv, ám annál eltökéltebb orvos a hírrel, hogy ő megtalálta a kór ellenszerét.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. november 8. szerda, 19:00
Karel Čapek: A fehér kór
Őrült rendszer, de van benne beszéd, parafrazeálta valaki – illetve valakik, mert olyan poén ez, hogy sokaknak az eszébe juthat, tehát jutott is – Shakespeare Hamletjének kissé sarkos, ám annál magvasabb állítását a XX. század valamelyik totalitárius diktatúrájáról: hogy a Hitler, vagy a Sztálin nevével fémjelzettet illette vele, ma márösszemosódik – bár ettől még nem lesz mindegy.
Čapek, a XX. század cseh irodalmi óriásainak egyike, feltehetően a hitlerájra gondolt, amikor megírta A fehér kór című darabját, ami – nagy vonalakban – arról szól, hogy mi mindenbe szeretünk és tudunk belepusztulni. Színhelyünket, egy meg nem nevezett közép-európai hazát, ismeretlen eredetű, ám annál gyilkosabb járvány tizedeli, míg fel nem bukkan egy naiv, ám annál eltökéltebb orvos a hírrel, hogy ő megtalálta a kór ellenszerét. Csakhogy nem hajlandó a receptet közkinccsé tenni, amíg a haza, és a többi hazák felelős vezetői meg nem fogadják, hogy felhagynak minden háborúval.
Vagyis magyarán: mondjunk le mindenről, ami az életet vadromantikussá, harsány tartalommal kitöltötté, emlékmű után kiáltóvá, hősi eposzban elbeszélhetővé teszi – cserében azért, hogy élünk. Hogyan válaszol erre a kihívásra a Haza; a Haza vezetői, a Haza derékhada; és végül, de nagyon is utolsósorban a nép, az istenadta Nép – erről szól Čapek darabja.
Tényleg (de most őszintén): Önök hogyan válaszolnának?
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben.
A hangOUT egy spontán popkórus, ahol egyetlen este alatt lesz idegenekből együtt éneklő közösség.
A novemberi BÁBEL rendhagyó alkalom lesz: a norvég író korábban magyarra még sosem fordított könyvéből, a Pokolból hozunk egy részletet,…
Minden nyelvben vannak kreatív káromkodások – de hogyan fordíthatók le? Mi mindent kell figyelembe vennie a műfordítónak, ha régi időkben…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
