4
Szabó Magda: Agyigó
Az előadás átöleli a teljes életművet a költeményektől az önéletrajzi ihletésű írásokig. Az 1. felvonás a gyermekkorról, a 2. a szerelemről, és annak elvesztéséről szól.
Køb Billetter
Az előadás átöleli a teljes életművet a költeményektől az önéletrajzi ihletésű írásokig. Az 1. felvonás a gyermekkorról, a 2. a szerelemről, és annak elvesztéséről szól.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Onsdag, 19. April 2023 15:00
Vallomás egy részben
A Gózon Gyula Kamaraszínház előadása
Rendezte: Czeizel Gábor
Szereplők: Nagyváradi Erzsébet, Vasicsek János
Ki volt Szabó Magda? Író, költő, feleség? Ember volt, mint bárki más.
Küzdött, félt, harcolt, szeretett. Kimondta azt, amit mások nem mertek, vagy nem tehettek. Életét végig kísérte a bizonytalanság. Támaszként, lelki társként állt mellette férje, Szobotka Tibor író, műfordító.
Talán meglepő, de Szabó Magdát, mint lírikust állítjuk középpontba. A Für Elise, a Megmaradt Szobotkának című kötetekből, illetve a Szüret című verseskötetből válogattunk, amelyekben különleges önvallomásokat és önelemzéseket oszt meg az olvasóival. Az előadás átöleli a teljes életművet :
az 1. rész a gyermekkorról, a 2. a szerelemről és annak elvesztéséről szól.
Nagyváradi Erzsébet érzelmekben gazdag, drámai erejű alakítása és Vasicsek János zenéje és különleges hangja szinte misztikus erővel idézik meg a maga teljes emberi valóságában Szabó Magdát.
Szabó Magda írta Nagyváradi Erzsébetről :
„Nekem a világ csodája volt ez a lány!
Feszült kíváncsisággal ültem be a Régimódi történet próbáira, ám hamarosan eloszlattak a kételyeim. Erzsi már az első alkalommal megmutatta képességeit, színpadi érzékenységét. Ösztönösen intelligens színésztehetség, olyan madár Ő, aki úgy született, hogy tud repülni.
Két ellentétes karaktert kellett megelevenítenie, megtette, mégpedig úgy, hogy ritka élményben részesített, ráismertem benne az anyámra!
Meg is szólítottam egyszer a folyosófordulóban:
- Édesanyám!
Rajta volt már a szerep, akár kézen a kesztyű.
Tisztelettel és felelősségtudattal gyakorolja a mesterségét, ha sikeres akkor is, észre sem vette, hogy időközben milyen népszerű lett.
Csupán hosszú pályát kívánhatok neki!”
Az előadást 2014-ben mutattuk be a Gózon Gyula Kamaraszínházban, azóta országszerte töretlen sikerrel játsszuk.
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
Ausztrália a pazarlás országa? Avagy miért szerencsétlenkedünk a világ legszerencsésebb országában? Bubnó Márkkal Bubnó Lőrinc beszélget.
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
