Kálmán Imre nagyoperettjét nagy sikerrel játszották az 1947/48-as évadban Nagyváradon, Hegyesi Ferenc rendezésében, a címszerepet Dukász Anna alakította. 1955-ben, Gróf László rendezésében került színpadra az előadás friss, Békeffy-Kellér-féle verziója, amelyet aztán 1962-ben felújítottak.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. augusztus 3. szombat, 20:00
Erdélyi Hét – Erdélyi magyar színházak bemutatkozása
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
operett
A nagyváradi Szigligeti Színház előadása
Szereplők:
Leopold Mária Lippert-Weilersheim hercege – ifj. Kovács Levente
Cecília, a felesége – Tóth Tünde
Edvin, a fia – Polák Ferenc
Edvin, a fia – Nagy László Zsolt
Stázi bárónő – Kocsis Anna
Stázi bárónő – Ilyés Klaudia
Kerekes Ferkó – Dimény Levente
Miska, főpincér – Kocsis Gyula
Tábornok – Kiss Csaba
Tonelli, Mac Grave – Tőtős Ádám
Mérő – Scurtu Dávid
Endrei, Ferdinánd főherceg – Balogh Attila
Aranka, Leontine bárónő – Fodor Réka
Julis – Törteli Nadin
Silvia, chansonette – Tasnádi-Sáhy Noémi
Silvia, chansonette – Széles Flóra
Gróf Kaucsiano Bóni – Sebestyén Hunor
Gróf Kaucsiano Bóni – Ágoston Péter
Karolina grófő, Konyhalány – Miklós Irén
Korrepetitor: Dombi Dávid
Jelmeztervező: Bajkó Blanka Alíz
Díszlettervező: Fodor Viola
Zenei vezető, karnagy: Hermann Szabolcs
Koreográfus: Bóbis László
Hangképző, karvezető: Brugós Anikó
Ügyelő: Joó Emília
Súgó: Tentea Katalin
Videó: Bozsodi-Nagy Zoltán
Rendező: Novák Eszter
Tánckar:
Barabás Hunor, Barkóczi Réka, Brugós Sándor Csaba, Fodor Virág, Forgács-Pop Jácint, Imre Béla, Kádár Orsolya, Kerekes Dalma Gabriella, Krupár Luca, Nagy-Csomor Márton, Nagy Dominika, Rácz Lajos Levente
Énekkar:
Baliga Anita, Bodi Gréta-Nóra, Bodi Mátyás László, Dánél Kunigunda, Fehér István, Nagy Judit-Noémi, Nagy Kinga-Nikoletta, Oszaczky Gergő, Pácsi Árpád, Porsztner Abigél, Portik Viktor, Varkucs Róbert Károly
Zenekar:
Békés Gerhardt, Alexandru Bolganschi, Bulzan Marius, Ionut Chis, Drimbe Alina, Fodor József, Kardos Eszter, Kurucz Tibor, Kurucz Virág, Nagy Éva, Nagy Kálmán, Oancea Olimpiu, Victor Sandu, Alex Seretoc, Veres Lóránt, Vura János
Forditó: Békeffy István és Kellér Dezső, verseit írta Gábor Andor és Innocent Vince Ernő
Kálmán Imre nagyoperettjét nagy sikerrel játszották az 1947/48-as évadban Nagyváradon, Hegyesi Ferenc rendezésében, a címszerepet Dukász Anna alakította. 1955-ben, Gróf László rendezésében került színpadra az előadás friss, Békeffy-Kellér-féle verziója, amelyet aztán 1962-ben felújítottak. Silvia szerepét ’55-ben Dukász Anna és Papp Magda alakította, a felújításban pedig Papp Magdára maradt a sanzonett alakjának megformálása. 2007-ben egy pódiumverziót is bemutatott a színház az Állami Filharmónia termében, Silvia szerepében Tóth Tündével.
A Csárdáskirálynő világa a századelő miliője, amely a budapesti mulatók népszerűségének csúcsideje volt, ugyanakkor a váradi magyar színházi és kulturális élet és az itteni szecessziós építészet virágkora is ezekre az Évekre tehető.
A nagyszabású produkcióban a Nagyvárad Táncegyüttes teljes létszámban vesz részt tánckarként, az énekkart pedig a Partiumi Keresztény Egyetem magánének szaka alkotja. A zenét 16 tagú zenekar játssza.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
