„Minden akkor kezdődött, mikor egy barátom javasolta, írjak egy rövid forgatókönyvet a II. világháború idején az Európában működő zsidó ifjúsági szervezetek tevékenységéről... a vilniusi gettó kapcsán rábukkantam a jelmondatra: "Egyetlen színház sem temető...
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2011. május 14. szombat, 19:00
Getto - zenés színmű két részben
Írta: Joshua Sobol
Zeneszerző: Jávori Ferenc "Fegya"
Dalszövegek: Miklós Tibor
Közreműködik a Pécsi Balett és a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, valamint a Budapest Klezmer Band.
Joshua Sobol az ismert drámaíró és rendező 1939-ben született Tel Avivban. Diplomáját Párizsban szerezte – a Sorbonne-on végzett filozófia szakot. Első darabját 1971-ben mutatták be Haifában, ahol eleinte asszisztensként és drámaíróként, később művészeti vezetőként is dolgozott. Az 1988-ban bemutatott A Jeruzsálem-szindróma című előadás oly mértékű tiltakozást váltott ki, hogy lemondott művészeti igazgatói rangjáról – azóta kizárólag az írásnak szenteli idejét. 1983 és 1989 között írta meg azt a három darabot (Getto, Adam, Underground), amely a Getto triptichont alkotja.
A Getto az 1984-es haifai bemutatója után rövid idő alatt világhírűvé vált, elnyerte a David Harp díjat, ezt követte a Peter Zadek által rendezett híres német előadás, amelyet az év legjobb külföldi darabjának választottak. Azóta több mint húsz nyelvre fordították le, és nagy sikerrel
játsszák a világ minden részén.
A darab 1944-ben játszódik a vilniusi gettóban, ahol – feltételezés és a dokumentumok szerint is – működött valamiféle színház.
díszlettervező Horesnyi Balázs
jelmeztervező Pilinyi Márta
dramaturg Ari-Nagy Barbara
koreográfus Hámor József
zenei vezető Jávori Ferenc "Fegya"
asszisztens Markó Rita
asszisztens Cserép Judit
ügyelő Háber László
súgó Juhász Piroska
rendező - Béres Attila
Gyermekek:
Rácz István Gergő
Feledi Kornél
Bogdány Bálint
Medjesi Róbert
Tarlós Bence
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget.
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a…
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt,…
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
