Csinibaba
Márton Gyula
CSINIBABA
zenés-táncos visszarévedés a ’60-as évekbe
több
Márton Gyula
CSINIBABA
zenés-táncos visszarévedés a ’60-as évekbe
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. március 6. péntek, 19:00
A Csinibaba című, Tímár Péter által rendezett és Márton Gyula által írt film eredeti, színpadi változata
1962 tavaszán-nyarán felbolydult az ’56 után apátiába süllyedt Magyarország: Gagarin őrnagy szupersztár lett a béketáborból, Mastroianni napszemüvege és Anita Ekberg keblei megőrjítik az embereket a mozikban az Édes életet nézve. Mindehhez még a KISZ és a párt is kiírja az első Ki mit tud?-ot. Mindenféle csinibabák és gézengúzok jelentkezni akarnak, hogy megmutassák, ők mit tudnak. A nyertesek kiutazhatnak a Helsinki VIT-re is, és az ugyebár már nyugat. Itt az alkalom, hogy az ’56-ban szétszakadt szerelmes kamaszpár ne csak levelek útján találkozhasson: Attilának meg kell nyernie valamilyen kategóriát, hogy az Amerikában élő Katinkájához kijusson. Mivel ő és barátai a csajozáson kívül máshoz nem értenek, ezért tánczenekart alapítanak.
Boston Cézárja, a kiöregedett disszidens bokszoló láncait letépő erőművészként is újra visszajuthatna ifjú Elvis imitátorként a szabad világba. Aki végképp nem ért semmihez, az magát mutatja meg, vagy legalábbis a bugyiját, mint Terike, a kalauznő.
Aki ezt a felbolydult méhkast, és az ő kis birodalmát megpróbálja kordában tartani (beleértve Jenci fiát, a kéményseprőt és gitárost), az Simon bácsi, a minden lében kanál, és mindenkiről mindent tudni akaró tömbbizalmi. Pechjére ő is tud valamit – steppel.
Bár a kubai rakétaválság miatt a világ épp a III. világháború határán táncol, de kis hazánkban süt a nap, barna bőrű hableányok tartanak fürdőruha bemutatót az új tömbstrandon, és ha a népet békén hagyná a felső vezetés, imádnának élni.
Hogy hőseinknek beteljesül-e az álmuk, és megnyerik-e a Ki mit tud?-ot, az már csak rajtuk múlik. Vagy mégsem..? Mindegy, ők imádtak élni. Akkor is, és ma is.
A Csinibaba címadó dal szerzői: Bágya András és G. Dénes György
A darabban elhangzó dalok
zeneszerzői: Bágya András, Deák Tamás, Fényes Szabolcs, Hajdú Júlia, Majláth Júlia, Nádas Gábor, Ullmann Ottó
szövegírói: Bacsó Péter, Brand István, Fülöp Kálmán, G. Dénes György, Hajnal István, Hárs László, ifj. Kalmár Tibor, László Endre, S. Nagy István, Szász Péter
A zenei anyagot az UMPA és a HoFra ügynökségek engedélyezték.
Szereplők:
SIMON BÁCSI, a tömbbizalmi: Molnár Ervin
ARANKA NÉNI, frivol mozgalmár, a neje: Oravecz Edit
BOSTON CÉZÁRJA, exbokszbajnok: Koscsisák András
MARGIT BÜFÉ, sűrűmúltú negyvenes: Pap Lívia
ATTILA, árva hősünk, énekel: Szente Árpád Csaba
JENŐ, Simon bácsi renegát fia, gitározik: Gábor Márkó / Budai Márton
FÉLIX, egyéb származású, bőgőzik: Kovács Gábor
EDE, eltévedt ejtőernyős, dobol: Punk Péter
KATINKA, Attila ideálja „odaát”: Burger Dóra
ANGELA, a szűz dizőz, angyal: Szél Noémi
BAJKON ÚR, széplélek, leendő űrhajós: Szelle Dávid
MANCI, aki jobb, mint Anita Ekberg: Kárpáti Barbara
DZSIGOLÓ, aki mindent tud a nőkről: Keresztesi László
GIUSEPPE: Magyar János
GIORGIO: Kiss Máté
GIULIO: Hédl-Szabó Dániel
OLGA, lófarkas naiva: Simonyai Lujza
ETELKA, dundi balerina: Holczer Réka
ERNESZTIN, dobrajongó: Egri Zsófia
TERIKE, kalauznő: Kovács Ágnes Magdolna
ALÍZ, dekoratív lidérc „odaátról”: Kárpáti Barbara
PINCÉRNŐ, aki nem sieti el: Kovács Ágnes Magdolna
HARMONIKÁS: Süle Zsolt
VAK HEGEDŰS, CSAPOS, aki beleszól, GUSZTI BÁCSI, pereces, ADÁSRENDEZŐ: Kiss T. István
VILLAMOSVEZETŐ, RENDEZŐ, JEGYSZEDŐ, ÚSZÓMESTER: Baranyi Csanád
RENDŐRÖK: Magyar János, Kiss Máté, Hédl-Szabó Dániel
LÁNYOK: Buvári Lilla, Gácser Ramóna, Gyüre Dóra, Ignácz Laura, Pápai Polli, Vendel Vanessza Bernadett
Díszlettervező: Kovács Yvette Alida
Jelmeztervező: Sellei Gabi
Sztepp koreográfus: Bóbis László
Vezető koreográfus: Krámer György
Zenei vezető: Győrfi Judit
A rendező munkatársa: Szücs Kitti, Kárpáti Barbara
Rendező: Vándorfi László
Az előadás várható időtartama: 2 óra 30 perc, szünettel
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!