Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy csigalány, úgy hívták, hogy Amálka. Amálka (Gubás Gabi) útnak indul, hogy megmentse a királyfit, aki egy talált mesekönyv lapjain rendíthetetlen küzdelmet folytat a sárkánnyal. A vándorúton társául szegődik Gedeon az öreg létra (Pálfy Zsolt). Elindultak ők ketten, hogy megmentsék a királyfit a gonosz sárkány karmai közül.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sunday, February 21 2010 11:00AM
PÁLFY ZSOLT: CSIGALÉTRA
zenés meseelőadás
A meseelőadás Pálfy Zsolt, Csigalétra című mese- és hangos könyve nyomán létrehozott élőzenés színházi előadás, amelyben azt a varázslatot elevenítik meg az alkotók, amit maguk is átéltek gyermekkoruk kedvenc meséin keresztül.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy csigalány, úgy hívták, hogy Amálka. Útnak indul, hogy megmentse a királyfit, aki egy talált mesekönyv lapjain rendíthetetlen küzdelmet folytat a sárkánnyal. A vándorúton társául szegődik Gedeon az öreg létra. Elindultak ők ketten, hogy megmentsék a királyfit a gonosz sárkány karmai közül.
Kettejük vidám vándorlásáról szól a történet. Útjuk erdőn, mezőn, tengeren és sivatagon át vezet, mígnem a kalandok után eljutnak a barátságig. Útjuk során találkoznak Mehmeddel, aki sosem látott tehenet; Tejbegrízzel, a tengerésszel; teveháton tevegelnek keresztül a sivatagon; végül egy papírsárkány felkapja őket, egy alagútba esnek, onnan pedig pont oda pottyannak, ahonnan indultak. Az út végére persze kiderül, hogy nem a cél, hanem az út a fontos.
Pálfy Zsolt, kortárs magyar szerző darabja gyerekek és felnőttek számára egyaránt színvonalas, igényes színházi élmény, amely szórakoztat és elvarázsol minden korosztályt.
Zenészek:
PETŐ ILLÉS - szintetizátor
BATA ISTVÁN - basszusgitár, szaxofon
MEZŐFI ISTVÁN - dob
MOLNÁR LEVENTE - szintetizátor
PÁLFY ZSOLT - gitár, ének
GUBÁS GABI - ének
Produkciós menedzser: Stern Éva
Díszlet-és jelmeztervező: Balog Zsófi
Rendezte: Schwechtje Mihály
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget.
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.
Ausztrália a pazarlás országa? Avagy miért szerencsétlenkedünk a világ legszerencsésebb országában? Bubnó Márkkal Bubnó Lőrinc beszélget.
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
