Csiky Gergely Buborékok című darabjának alapszituációja a következő: adott egy földbirtokos családfő, aki kénytelen kielégíteni felesége és öt gyermeke minden pénzzel kapcsolatos igényét – ruhák, ékszerek, estélyek, partik, lóverseny, vesztegetés, úri becsület… Azonban ez nem tartható fenn a végtelenségig, anyagi csőd fenyeget.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. május 13. csütörtök, 18:00
Mégis, mintha rajta kívül erről senki sem akarna tudomást venni. Mindenki csak saját álmaival és önös érdekeivel van elfoglalva, s egyre inkább úgy tűnik fel, nincs kiút az urizáló család számára. Csiky 1884-ben írta a színművet, de a család mint a konfliktusok forrása, a mértéktelen költekezés, az anya és az apa közötti ellentétek, a gyerekeik – többnyire – indokolatlan versengése, a lányok férjhez menetele, a fiúk nősülési lehetőségei mint problémák, ma is érvényes helyzetek mind a színpadon, mind a nézőtéren ülők életében. Bár a család mindent elkövet, hogy megőrizze a látszatot, a buborékok lassan szétpattannak, és minden a maga meztelen valóságában mutatkozik meg.
"- RÓBERT Ez a természet rendje, papa: az apák kifizetik fiaik adósságait. (Megöleli Solmayt) Aztán úgyis csak kölcsönkérem. Visszafizetem, minden rendkívüli kiadást megtérítek, mihelyt megcsinálom a fényes partit. (Béla kinyitja a középajtót, s állva marad)
- SOLMAY Micsoda fényes partit?
- RÓBERT Hát azt, amelyikre várok. Még nem tudom, hol rejtezik, de majdcsak előkerül valamikor. Hiszen mindnyájan ebben dolgozunk. Fényes parti – ez a mi életünk célja, tevékenységünk rugója és jövendőnk reménye. Szóval ez a hivatásunk. A mama kiöltözteti és kiállítja a leányokat, s várja számukra a gazdag férjet, mi, fiúk uraskodunk, gavalléroskodunk, csillogunk, és várjuk a gazdag feleséget – aztán majd csak megélünk valahogy.”
SZEREPOSZTÁS:
Szidónia.............................................. Varga Zsuzsa
Solmay Ignác, földbirtokos.................. Szalma Tamás
Szerafin, a leányuk, Rábay neje......... Krajcsi Nikolett
Béla, országgyűlési képviselő............. Fándly Csaba
Róbert................................................. Stefánszky István
Aranka, a leányuk............................... Maizác Stefánia
Gizella................................................. Szabó Nikolett
szobalány Solmayéknál...................... Zsíros Linda
Rábay Miklós, osztálytanácsos........... Sarkadi Kiss János
Chupor Aladár..................................... Mészáros Tibor
Morosán Demeter............................... Olt Tamás
Tamás................................................. Benedek Dániel
Özvegy Sereczkyné............................ Tóth Molnár Ildikó
Hámor, nagyvállalkozó........................ Serf Egyed
Malvin, a neje...................................... Török Sára
Gombos, ügyvéd................................. Hunyadkürti György
András, inas........................................ Törő Gergely Zsolt
Adolf, inas........................................... Kósa Béla
Bangó úr, kereskedősegéd................. Szvath Tamás
Betti, szobalány Rábayéknál.............. Német Mónika
Díszlettervező: Székely László
Világítástervező: Memlaur Imre
Szcenikai vezető: Szalai József
ügyelő: Kopácsi Adrián
súgó: Csorba Mari
segédrendező: Kocsmáros Vivien
RENDEZŐ: VIDNYÁNSZKY ATTILA
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
