Börtönkarrier
A Komáromi Jókai Színház Börtönkarrier című zenés vígjátéka vendégeskedik a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán.
A Komáromi Jókai Színház Börtönkarrier című zenés vígjátéka vendégeskedik a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. április 15. péntek, 19:00
Tauno Yliruusi, a nemrégiben elhunyt finn szerző drámai alapanyaga is fordított sémából indítja a történetet. Azt fejtegeti, hogy a börtönben nagyobb védettségben, biztonságban élhet korunk agyonhajszolt, agyonbürokratizált embere, mint szabadlábon. Hát még ha bűnöző! A komédia főhőse is minden tőle telhetőt megtesz, hogy minél hosszabb időt tölthessen börtönben, azért szökik meg a lehető legfeltűnőbb módon cellájából, majd a „civil” életben is minden cselekedetét ez a szándék motiválja. Nem rajta múlik, hogy mégsem éri el célját.
Ebből az alaphelyzetből indult ki a szerzőpáros Erdeős Anna, aki a darab rendezője is egyben, és Szemenyei János, a fiatal, de elismert zeneszerző, s zenés vígjátékká gyúrták az eredetileg prózai színdarabot.
Erdeős Anna leporolta és újraértelmezte Yliruusi történetét, metszőbbre, élesebbre fogalmazta a társadalmi konfliktusokat. Kiragadta a kicsit álmos finn világból a történetet és egy mindannyiunk számára ismerős korrupt, deformált társadalmi modellt állított, ahol a gazságnak semmi nem szabhat határt, ahol bukni csak felfelé lehet.
Az előadás bevállaltan Brecht Koldusoperájára asszociál. Erdeős Anna dalszövegei nem érzelgős versikék, hanem kőkemény kritikával megfogalmazott szociológiai pillanatképek, Szemenyei János zenéje, songszerű dalai Kurt Weill dalainak frissességét, dinamikáját, humorát idézik meg.
Az előadás formai világa is ezt a színházi stílust célozza meg. A hátradőlős, édes-bús mindentől távoli történetmesélés helyett most kénytelenek leszünk tükörbe nézni. Magunkra ismerünk-e, felismerjük-e a körülöttünk lévő hatalmi gépezet szereplőit? Vajon nekünk mit jelent a szabadság? A konfortzónát? A biztonságot? A helyzetek állandóságát és kiszámíthatatlanságát?
„A szabadság számomra régebben a teljes akadálytalanságot jelentette – írja Hamvas Béla. – Ez persze nem szabadság volt, hanem önkény; most tudom, hogy szabadnak lenni annyi, mint biztos tudatában lenni annak, mi van, és hol van, és tudni, hogy a dolgok között miképpen kell mozogni.”
És Ön? Tudja, hogy kell mozogni és előrejutni a világ dolgai között? Szabadság, testvériség… és így tovább? Vagy ezek már csak egy letűnt korszak megsárgult relikviái? Ha kételyei lennének, ha netán elbizonytalanodott, tartson velünk, ha válaszokat nem is kapna – kérdezzünk együtt!
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget.
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért…
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!