Bolondok tánca
A Bolondok tánca az 1905-ös orosz forradalom idején játszódik egy vidéki kormányzóságban, ahol – az egész országon végigsöprő erőszak-hullám ellenére – furcsa módon béke és nyugalom uralkodik.
Køb Billetter
A Bolondok tánca az 1905-ös orosz forradalom idején játszódik egy vidéki kormányzóságban, ahol – az egész országon végigsöprő erőszak-hullám ellenére – furcsa módon béke és nyugalom uralkodik.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Fredag, 14. Maj 2010 19:00
Bolondok tánca - szatíra 2 részben
Írta: Lev Birinszkíj
Fordította: Györffy Miklós
A velejéig korrupt kormányzó óriási állami pénzösszegeket sikkaszt el nem létező forradalmi megmozdulások leküzdése címén, míg valódi, az egész országban körözött forradalmárok egy csoportja a rend és a nyugalom fenntartásán fáradozik, hogy biztonságban tudhassa legüldözöttebb tagjait és levéltárát. A csavaros vígjátéki alaphelyzet tovább bonyolódik, amikor a kormányzó arról értesül, hogy manipulált híradásai lelepleződtek, és a fővárosban is megtudták, hogy ebben az isten háta mögötti porfészekben valójában nincs is forradalom. Birinszkij darabjában senki sem az, akinek látszik, és nincs tett, melyet nem hátsó szándékkal hajtanak végre. A vígjátéki szerkezet maró szatírát takar, mellyel a szerző jócskán megelőzte korát: az 1905-ös forradalomról csak jóval később derült ki, hogy hősei gyakran fizetett besúgók voltak, és egyes eseményei – fölkelések, merényletek, röpiratnyomtatás és-terjesztés – épp a cári titkosrendőrség irányításával zajlottak. A Bolondok tánca nem csupán biztos kézzel és jól bevált komikus figurák sorával megszerkesztett vígjáték, hanem pontos és lesújtó látlelet is a politika és a történelem nagy játszmáinak működéséről.
Szereposztás:
IVÁN HABAROVICS, kormányzó Ottlik Ádám
JELIZAVETA, a kormányzó felesége Herczeg Adrienn
KOLJA, a kormányzó fia első házasságából Józsa Richárd
NYIKITA öreg orosz paraszt Bánky Gábor
GOLDMANN öreg orosz zsidó Stenczer Béla
TITKÁR Lipics Zsolt
KOZAKOV, forradalmár Pál András
MÁSA, forradalmár Darabont Mikold
MALAHOV, forradalmár Széll Horváth Lajos
ALEXIS, forradalmár Urbán Tibor
LENSZKIJ, foradalmár Köles Ferenc
HOROVITZ, forradalmár Tóth András Ernő
PAVLOV, forradalmár Märcz Fruzsina
FOMA, forradalmár Ujláb Tamás
BALUKIN, hivatalnok Németh János
DAVIDOVA, hivatalnok Kovács Mimi
LAPKINNÉ Stubendek Katalin
DERNOV, tábornok Pilinczes József
AMFISSZA, szolgáló a kormányzó házában Sólyom Katalin
KATYERINA, szolgáló Goldmann házában Unger Pálma
IZIDOR, Goldmann fia Rajnai Attila
JANKO, Nyikita fia Götz Attila
RENDŐR Benyovszky Tamás
Rubind Péter
Schum László
Bende István
Durovics Géza
Kállai Gergely
Kemény Henriette
Kaufmann Mária
zene: Jávori Ferenc
dramaturg: Ari-Nagy Barbara
díszlettervező: Horesnyi Balázs
jelmeztervező: Pilinyi Márta
súgó: Cserép Judit
ügyelő: Krajcsovics Csaba
a rendező munkatársa: Rajnai Attila
rendező: Béres Attila
Az előadás időtartama: 2 óra 45 perc
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
