A mű 1929-ben jelent meg, és hogy mi is történik benne? A történet egyetlen színtéren, a Bécs városához címzett sörházban játszódik. A helyszín valóságos, a vendéglő létezett a Király utca 40. szám alatt. A kocsma tere és ideje a regény időjátéka során szélesre tágul.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Saturday, August 29 2009 8:00PM
Valamikor Ferenc József halála után kezdődik a történetnek csak jókora fenntartásokkal nevezhető eseménysor. Három főszereplője – célszerűbb lenne rezonőrt mondani – a Margitszigetről kirándul a szűk terézvárosi utcák eleven nyüzsgésébe. Betérnek a sörözőbe, és rögtön a pesti kocsmai élet sűrűjébe jutnak. Farsang idején vagyunk, Dorottya-napot ünnepel egy már eléggé kapatos társaság. A sörcsapolás gondjának megvitatása után, régi boros butéliák kerülnek elő, kóser pálinka is érkezik valahonnét, és zeneszerszámban sincs hiány. Az iddogáló és danászó alkalmi társaság jó hangulatát elrontja egy különös esemény, egy álomba merült kakas baljós jelenléte, majd ragadozószerű tombolása. Ekkor már a ködös mítoszok világában járnak a jelenlévők. A betévedő ismeretlen, elegáns társaság egyik tagjában a feltámadt trónörököst, a legendás Rudolf „királyfit” vélik felismerni. Macskajajos karneváli forgataggá alakul az együttlét. Valóság és látomás végképp összekeveredik, a sörház szűkös helyisége kitágul, ahol önmagukat unó, hétköznapi személyiségükből kilépő alakok járják világvégeszerű pokoltáncukat. Az ördög nemcsak képletesen teszi be a lábát a sörházba: a mulatozók apránként eltűnnek, mindenki előtt felrémlik sanyarú hétköznapi élete, boldogtalansága.
A regény időtlenségben lebegő szereplői, az író formateremtő újításai, álmokat és valóságot átfogó nézőpontja Bulgakov jó egy évtizeddel később keletkezett főművének, A Mester és Margarítának szemléletmódját előlegezik. Cserhalmi György méltóan bátor gesztussal Krúdy e „háromszáz oldalon álló”, gyönyörű kisregényét állítja színpadra. Rendezőként is megmutatkozik tehát a debreceni közönség előtt. Ki szólaltathatná meg hitelesebben Krúdy világát, ha nem e színházi Szinbád, aki oly sok életet élt meg eddigi pályája során? „Boldogult úrfikoráról” mesél majd nekünk író s rendező egyaránt.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt,…
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
Felismersz egyetlen másodpercnyi részletből egy Taylor Swift-dalt? Tudod, hogy milyen márkájú autó szerepel az „All Too Well” tízperces verziójához készült…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
