Vilmos élettársa, Róza, házukba fogadja Vilmát, Vilmos szeretőjét, csakhogy megtarthassa a férfit. Vilmos anyja is a fiától szeretne oltalmat kapni, mert lánya, akinél eddig lakott, verte. Apránként kiderül, hogy az asszony miatt siklott ki gyerekei élete, és azért bocsátják el mindenhonnan, mert lop. Mikor fia szembesíti hazugságaival, öngyilkos lesz..
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2013. május 26. vasárnap, 19:00
Füst Milán: Boldogtalanok
dráma
Bemutató: 2013. április 26.
Vilmos élettársa, Róza, házukba fogadja Vilmát, Vilmos szeretőjét, csakhogy megtarthassa a férfit. Vilmos anyja is a fiától szeretne oltalmat kapni, mert lánya, akinél eddig lakott, verte. Apránként kiderül, hogy az asszony miatt siklott ki gyerekei élete, és azért bocsátják el mindenhonnan, mert lop. Mikor fia szembesíti hazugságaival, öngyilkos lesz. Vilmos mindkét szeretője terhes, ő mégis egyre többet van távol otthonról. Közben meghal Róza első gyermeke.
A szomszéd hentes akár Rózát, akár Vilmát feleségül venné, a két nő azonban képtelen elszakadni Vilmostól. Róza arra akarja rávenni Vilmát, hogy lője le Vilmost. A lány azonban magával végez.
„– Nem volt mellettem senki, mióta az eszemet tudom... csupa állat.
– Hát állatok vagyunk… (…) Nincs csúnyább állat, mint az ember.”
(Boldogtalanok)
Füst Milán (1888-1967) Kossuth-díjas író, költő, drámaíró. A magyar szabadvers megteremtője. Legnagyobb prózai alkotása a Feleségem története, amelyet franciaországi megjelenése után 1965-ben Nobel-díjra is jelöltek. Legismertebb drámája az újsághír alapján született Boldogtalanok.
„Hogy írtam én a Boldogtalanokat? 1913-ban egy öt- vagy hatsoros hír jelent meg Az Est című lapban „Két leány egy legény" címmel. {…} Mikor ezt elolvastam, arra gondoltam, hogy íme, milyen kitűnő drámai anyag ez. {…} Egy siket asszonnyal kezdtem, a nyomdász anyjával… – de mit is részletezzem? El kell olvasni a drámát, akkor majd kiderül, hogy mit csináltam ebből a hat sorból.” Füst Milán
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget.
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
