ISON. A kultúrnappali.

Program


BÁBEL // Lars Saabye Christensen // ISON

BÁBEL // Lars Saabye Christensen // ISON

A mi Bábelünkben kerüljük a zűrzavart és nem építünk tornyot. Pont fordítva: lebontunk egy szöveget, hogy felépítsünk egy közös nyelvet. A novemberi alkalmon Lars Saabye Christensen egy eddig még magyarra nem fordított szövege nyomán. A részvételhez nem kell izlandiul, feröeriül, norvégul vagy éppen dánul, észtül, finnül vagy svédül tudni. Elég, hogy ezeket a nyelveket Patat Bence műfordító ismeri és fordítja. Bence mellett az est állandó moderátora Száraz Eszter szerkesztő-rendező.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2025. november 5. szerda, 18:30

BÁBEL

Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
•••
A mi Bábelünkben kerüljük a zűrzavart és nem építünk tornyot. Pont fordítva: lebontunk egy szöveget, hogy felépítsünk egy közös nyelvet. A novemberi alkalmon Lars Saabye Christensen egy eddig még magyarra nem fordított szövege nyomán. A részvételhez nem kell izlandiul, feröeriül, norvégul vagy éppen dánul, észtül, finnül vagy svédül tudni. Elég, hogy ezeket a nyelveket Patat Bence műfordító ismeri és fordítja. Bence mellett az est állandó moderátora Száraz Eszter szerkesztő-rendező. 
 
• Alkalomról alkalomra más és más szerzők szövegeit fedezzük fel, rávilágítva érdekességekre, értelmezési módokra, interpretációs lehetőségekre. A műfordítás szépségeivel és nehézségeivel, asszociációkkal, kultúrtörténeti adalékokkal, háttérsztorikkal
 
• Két műfordító egymástól függetlenül, ugyanazt az eddig még magyarul soha meg nem jelent szöveget fordítja le, hogy aztán megnézzük, miben és mennyiben tér el egymástól a két változat. Ha eltér. Hányféle lehet egy szöveg, mennyit számít egy-egy jól eltalált jelző, más lesz-e a hangulata egy mondatnak akár egyetlen szótól is? Ki hogyan oldja meg a tájszólásból eredő fordítási nehézségeket, vagy „magyarosítja” a helyi, specifikus kultúrtörténeti vonatkozásokat? 
 
• Második Bábel estünkön, 2025. november 5-én a norvég szerző, Lars Saabye Christensen egy eddig még magyarra nem fordított szövegével foglalkozunk: Patat Bence műfordítóhoz és Száraz Eszter szerkesztő-rendezőhöz Fejérvári Boldizsár műfordító csatlakozik. Vajon mennyiben tér el Patat Bence és Fejérvári Boldizsár fordítása egymástól, ha ugyanazon a szövegen dolgoznak? 

• Minden est végére meghívunk egy-egy másik művészeti ág képviselőjét is, aki a maga műfajában improvizálva fejezi ki, hogy őt miként inspirálta a szöveg, hogy lássuk, hogyan kapcsolódhat egymáshoz zene, képzőművészet, műfordítás. 

•••
Bábel-sorozat az ISON-ban: 
• 2025. október 8. Izland
• 2025. november 5. Norvégia
• 2025. december 3. 
• 2026. január 21.
 
•••
Az ISON specialty kávézója és büféje a programkezdés előtt egy órával kinyit és kézműves italokkal illetve pékáruval várja a közönséget.

Ajánlatunk


Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.

A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).

Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).

Ajánló


Ausztrália a pazarlás országa? Avagy miért szerencsétlenkedünk a világ legszerencsésebb országában? Bubnó Márkkal Bubnó Lőrinc beszélget.

Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…

Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!