Egymásba játszik az író szülőházának felújításán dolgozó mai kőműves brigád munkálkodása és a szerző legismertebb műveinek világa; azaz a mai magyar „melós” valóság és a képzelet szülte, Rejtő Jenő alkotta, kocsmákkal, kétes előéletű tengerészekkel, kissé együgyű bűnözőkkel, nyelvi humorral és félreértésekkel teli regények közege.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 14. szerda, 20:00
Rejtő Jenő író, kabarészerző, a magyar szórakoztató irodalom népszerű múlt századi képviselője, akinek gazdag életműve messze túlmutat a ponyvaregény kategórián. Sajátos stílusát egyéni, groteszk nyelvi humor, váratlan, abszurd fordulatok, szürreális figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája jellemzi. Az ő művei nyomán született A piszkosak című spakli-bohózat, melyet Scherer Péter rendezésében mutatott be a Nézőművészeti Kft. és a Karinthy Színház közösen. Az előadást a kritikusok egyöntetűen sikeres, műfajteremtő színházi kísérletként méltatják, amely felismeri a Rejtő alkotta párbeszédekben és jellemtípusokban a mai, XXI. századi, magyar P. Howard-féle karaktereket, és finom párhuzamot von.
Azt kérdezi az orvos:
-Az apja miben halt meg?
-Kocsmában. Heveny lövöldözés meg ilyesmi.
-Iszik?
-Most hogy meghalt, nem hiszem.
-És dohányzik?
-Nem tudom, inkább innék valamit.
-De nem kínáltam.
-Elég baj, mert dohányzom.
-Dolgozik?
-Nem.
-Hogyhogy?
-Tavaly Szingapúrban loptam egy kockás zakót és azóta úgy érzem úrnak születtem. Elhatároztam, hogy többé nem dolgozom.
-Miért, azelőtt dolgozott?
-Nem, de hiányzott az elhatározás.
…
Szereplők:
Vöröskarom – Vandácska.................................... Banovits Vivianne
Herceg – Rómeó.................................................. Pápai Rómeó
Nagy Bivaly – Szállásmester – Robi a főnök....... Marton Róbert
Fülig Jimmy – Tulipán – Imi................................. Molnár Gusztáv
Buzgó Mócsing – Pap – Bandi............................. Katona László
Holdvilág Charlie – Orvos – Sanyika................... Kovács Krisztián
Piszkos Fred........................................................ Scherer Péter
és Rejtő Jenő szerepében................................... Mucsi Zoltán
Jelmez: Pirityi Emese
Mozgás: Horgas Ádám
Fényterv: Mervel Miklós
Zene: Marton Róbert
Dalszövegek: Marton Róbert
Dramaturg: Gyulay Eszter
Szakértő: Thuróczy Gergely
Asszisztens: Fábián Ilona
Rendezte: Scherer Péter
Az előadás időtartama 1 óra 20 perc, egy felvonásban
Az előadást támogatta az Ahomlokzat Kft. és a Praktiker
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat felnőttként kápráztattak el, vagy épp újra felfedezők vagyunk. Összegyűjtöttük nektek őket, és már alig várjuk, hogy megmutassuk. Kicsit felemelkedünk, kicsit játszunk, kicsit együtt leszünk és szórakozunk!
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
