Változatok egy szopránhangra
A Budapesti Vonósok zeneakadémiai bérletének második koncertjén – egy Mozart-motetta mellett – Brittenhez kapcsolódó 20. századi kompozíciók hangzanak el. több
A Budapesti Vonósok zeneakadémiai bérletének második koncertjén – egy Mozart-motetta mellett – Brittenhez kapcsolódó 20. századi kompozíciók hangzanak el. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. január 31. kedd, 19:30
A neves szoprán, Pasztircsák Polina két művet is elénekel a Budapesti Vonósok kíséretével: egyrészt Britten Les Illuminations (magyarul Színvázlatok vagy Villanások) című dalciklusát (1940), Rimbaud-prózaversekre, másrészt az Exsultate, jubilate (Ujjongjatok, örvendjetek) című motettát, amelyet eredetileg kasztált hangra komponált a 16–17 éves Mozart. Az észt kortárs komponista, Arvo Pärt Cantus in Memoriam Benjamin Britten (Ének Benjamin Britten emlékére) című műve (1977) nemcsak a brit zeneszerzőhöz kapcsolódik, hanem a Mozart-motetta egyházzenei jellegére is rímel. Ugyanis Arvo Pärt lassú, meditatív, minimalista szerzői stílusát – a tintinnabulit – sok szempontból a gregorián énekelt liturgia inspirálta. A koncert zárásaként elhangzó Variations on a Theme of Frank Bridge (Változatok egy Frank Bridge-témára, 1937) a huszonéves Britten tiszteletadása a címben megnevezett tanára előtt.
Műsor:
Arvo Pärt: Cantus in memoriam of Benjamin Britten
B. Britten: Les Illuminations op. 18
W. A: Mozart: Exultate jubilate – motetta K165
B. Britten: Frank Bridge variációk op. 10
Ausztrália a pazarlás országa? Avagy miért szerencsétlenkedünk a világ legszerencsésebb országában? Bubnó Márkkal Bubnó Lőrinc beszélget.
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!