Az Operettmesékben három (Cigánybáró, Szép Heléna, Mikádó), míg az Újabb Operettmeséket két (Bál a Savoyban, A víg özvegy) emblematikus operett egy-egy 60-70 perces sűrített foglalatát láthatják az érdeklődők.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. szeptember 17. vasárnap, 19:00
ÚJABB OPERETTMESÉK
Rendező: Novák Eszter és Forgács Péter
Az operett korunkban végletesen megosztó színházi jelenség.
Sokan kritikátlanul rajonganak érte, mások szemében vörös posztó, de – akár szeretjük, akár nem – vitathatatlanul a magyar színháztörténeti örökség meghatározó műfaja.
Magyarországon az opera zenei és színpadi eszközeivel, a népszínmű, illetve a polgári társalgási színmű talaján létrejött hatalmas repertoár széles tömegek szórakoztatását volt hivatott kielégíteni. Dallam-invenciójának, népmesei történetszövésének, szerethető karaktereinek, szentimentalizmusának, humorának és folklorizáló fordulatainak köszönhetően, ezen társadalmi szerepének a maga korában hatékonyan meg is tudott felelni.
De mit kezdjünk vele a 21. század közegében?
El tudjuk-e helyezni ezt a kétségkívül értékes zenét (olykor szellemes cselekményt és dramaturgiát) napjaink szellemi terében, meg tudjuk-e haladni az egyre zavaróbb anakronizmust? Lehet-e zenei értékeit, stiláris identitását megőrizve korunknak megfelelő színpadi értelmezést kölcsönözni egy-egy operett-előadásnak?
Ezek a kérdések foglalkoztatták a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színművész hallgatóit az Operettmesék és az Újabb Operettmesék elkészítésében. Novák Eszter és Forgács Péter rendezésében, Selmeczi György zenei irányításával modellezni próbálják az operett-színpadi gondolkodás számos lehetséges változatát.
Szereposztás
I. Lehár Ferenc: A víg özvegy
Zéta Mirkó: Krasznai Vilmos
Cascada: Kerek Dávid
St. Brioche: Nemes Tibor
Camille: Fülöp Kristóf
Valencienne: Szaplonczay Mária
Hanna , a víg özvegy: Varga-Járó Sára
Danilo: Liber Ágoston / Sas Zoltán
Olga: Gellért Dorottya
Kromov: Juhász Bence
Bogdanovics: Illés Adrián
Sylviane: Szász Gabriella
Prisics : Vatamány Atanáz
Praskovia: Berkó Boglárka
Nyegus: Tóth Dominik
II. Ábrahám Pál: Bál a Savoyban
Madeleine: Fekete Patricia
Arisztid: Sas Zoltán / Juhász Bence
Daisy: Szaplonczay Mária
Musztafa: Illés Adrián
Tangolita: Szász Gabriella
Archibald: Fülöp Kristóf
Celestin Fourmint: Liber Ágoston
Pomerol Főpincér: Polák Ferenc
Figaro (Sajtós): Nemes Tibor
Musztafa hat felesége: Baranyi Emma, Berkó Boglárka, Gellért Dorottya,
Szaplonczay Mária, Varga-Járó Sára, Fülöp Kristóf
Alkotók
Zenei vezető: Selmeczi György
Karmester: Selmeczi György
Zenei munkatárs: Szép András, Szabó Mónika, Hermann Szabolcs
Díszlet, jelmez: Fridrich Csilla, Sike Gábor
Koreográfus: Blaskó Borbála, Csömör Marcell
Rendező: Novák Eszter és Forgács Péter
Osztályvezető tanárok: Novák Eszter és Selmeczi György
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt,…
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
