Richard Wagner művészete egyedülálló a zene történetében, mivel az opera műfajának sajátos, mitologikus-filozofikus vonulatát teremtette meg, mely szinte minden elemében forradalmian új: összművészeti törekvéseiben, témaválasztásban, terjedelmében, deklamáló jellegű, végtelen dallamaiban, harmonizálásában, zenekar-használatában. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 21. kedd, 19:30
Műsor:
Wagner: Siegfried-idill / Trisztán és Izolda – Előjáték és Izolda szerelmi halála
Wolf Péter: Cine-fónia (Zene egy még el nem készült filmhez)
Weiner Leó: Magyar népi táncok - szvit, op. 18.
Közreműködik:
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kovács László
Richard Wagner művészete egyedülálló a zene történetében, mivel az opera műfajának sajátos, mitologikus-filozofikus vonulatát teremtette meg, mely szinte minden elemében forradalmian új: összművészeti törekvéseiben, témaválasztásban, terjedelmében, deklamáló jellegű, végtelen dallamaiban, harmonizálásában, zenekar-használatában. Wagner életművében a Siegfried-idill lényegében egy különleges kirándulás a szerenád műfaj irányába. A szerző küzdelmes életének egyik kiegyensúlyozott, boldog pillanatában – felesége, Cosima születésnapjára – komponálta a bensőséges, kamarazenei elemekben bővelkedő darabot. Első, zártkörű előadása ezért Wagnerék triebscheni villájában zajlott le 1870 karácsonyán. Az Idill zenei anyaga mintegy megelőlegezi az 1876-ban bemutatott Siegfried (A Nibelung-tetralógia harmadik operája) főbb témáit. Egy – Brünnhilde ébredését jelző – varázsos melódiával indul, később Siegfried kürtmotívuma szólal meg, majd a csúcsponton az erdei madár énekét hallhatjuk. A Trisztán és Izolda című zenedráma zenekari előjátékának kezdő harmóniája a legtöbbet hivatkozott zenei idézetek közé tartozik, akár Wagner zenei névjegyének is tekinthető. A szomorúság és reménytelenség ábrázolására szolgáló, lefelé hajló kromatikus dallamhoz Wagner egy ellentétesen mozgó, hasonló szólamot társít – mely a vágyakozás kifejezésére szolgál –, és ekkor szólal meg az ún. Trisztán-akkord. Szokatlan, ám hatásos ez a disszonancia, melyet a zeneszerző egészen Izolda haláláig, a harmadik felvonás végéig nem old fel. Az előjátékhoz zenekari hangversenyeken általában az opera befejezése – a szerelmi halál – kapcsolódik, melynek során Izolda énekszólamát is hangszer játssza. Hatalmas érzelmi hullámok után éteri harmóniában nyugszik meg a zene – jelezve a végső beteljesedést –Trisztán és Izolda halálban való örök egyesülését.
Sokoldalú kortárs zeneszerzőnk, Wolf Péter a közelmúltban Wolf-temperiertes Klavier című sorozatának vonószenekari változatával szerepelt a Kodály Filharmonikusok koncertműsorában. A címadásaiban is szellemes szerző ezúttal egy nagyzenekari Cine-fóniával örvendeztet meg bennünket. A darab alcíme fel is fedi a titkot, miszerint a „cine” előtag a film műfajára utal. Wolf Péter pályájának jelentős sikereit köszönheti kísérőzenéinek, melyek közül a Vuk című rajzfilmhez komponált dallamai a legismertebbek. A XX-XXI. század során számos jeles komponista merészkedett a mozgókép világába, elég, ha Honegger, Prokofjev vagy Farkas Ferenc nevét hozzuk példaként. Most némileg fordított a helyzet, mert egy könnyedebb műfajokra szakosodott zeneszerző merészkedik a szimfonikus zene világába. Wolf Péter közelmúltban bemutatott Cine-fóniája tulajdonképpen egy szonátaformájú nyitány, melynek közepén – szokatlan módon – egy hosszabb hegedűszólót is hallunk. A Cine-fónia nagyzenekari hangzásvilága a műfaj legkiválóbb mestereinek példáját követi.
Weiner Leó Bartók, Kodály és Dohnányi iskolatársaként kezdte pályafutását. Romantikus hagyományokat követő stílusa miatt azonban egy idő után háttérbe szorultak magasfokú mesterségbeli tudással komponált művei. Op. 18-as, Magyar népi táncok című zenekari szvitje 1931-ben készült el – pályatársának – Lajtha Lászlónak szóló ajánlással. A folkloristaként is jeleskedő Lajtha volt ugyanis az, aki Weinerrel megismertette a magyar hangszeres népzene világát. Ennek nyomán a négy tételes zenekari műben már az élő, autentikus népzene hatása jelenik meg. A szó eredeti értelmében vett szvitet hallunk, melynek tételei lazán összefűzött tánczenék sorozatából állnak. A változatos dallamanyagot Weiner finom ízléssel munkálta meg, és pazar hangszereléssel tette rendkívül hatásossá.
– baljos –
JÉZUS ÉS A ROCK AND ROLL hit és popkultúra - igazságkereső beszélgetések élő folyama Horváth Gergely műsorvezetővel Vendég: KISS TIBI Ikonikus dal: NICK CAVE and the Bad Seeds: INTO MY ARMS
A Dalszerelőműhely 2021 őszén kezdte működését az ISON-ban. Az első négy évad során Billie Eilish, Janelle Monáe, Eminem, Adele, Shawn Mendes, Harry Styles, Dua Lipa, a Carson Coma, Krúbi, Taylor Swift, Måneskin, SZA, Olivia Rodrigo, Pogány Induló, Beton.Hofi, Ariana Grande, Kendrick Lamar, a Lady Gaga–Bruno Mars duó, Beyoncé, Sabrina Carpenter és Co Lee egy-egy dalát vizsgáltuk. A cél az, hogy megértsük, mi történik a zene „belsejében”: mit csinál egy-egy dalban a kardántengely, a karburátor és a gyújtógyertya, vagyis olyan kérdésekre keressük a választ, hogy miként kapcsolódik egymáshoz szöveg és zene, mitől lesz izgalmas (vagy éppen kevésbé izgalmas) egy dallam, hogyan áll össze a hangzás és a harmóniavilág. A foglalkozásokon való részvételnek nem feltétele a zenei előképzettség, két nyitott fülön kívül más segédeszközre nem lesz szükség.
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
Debussy: Színpadi zene a Bilitis-dalokhoz és Hat antik sírfelirat összevont előadása
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
