Taylor Swift Akadémia 1. nap / Dalszerelőműhely / ISON
A Dalszerelőműhely és az ISON bemutatja: TAYLOR SWIFT AKADÉMIA
Kétnapos swiftológia-kurzus Fazekas Gergely zenetörténész vezetésével
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. január 18. szombat, 11:00
A Dalszerelőműhely és az ISON bemutatja: TAYLOR SWIFT AKADÉMIA
Kétnapos swiftológia-kurzus Fazekas Gergely zenetörténész vezetésével
A kurzusnapok külön-külön is látogathatók, a két napra együtt kedvezményes bérlet váltható (link!)
A kurzuson való részvétel alsó korhatára 16 év.
Részvételi díj egy napra (3 előadás) = 12.000 Ft
Részvételi díj két napra (6 előadás) = 20.000 Ft
Taylor Swift mint popkulturális jelenség ma már egyetemi szemináriumok témája. A Harvard, a Stanford, a Berklee és a New York University után Magyarországon is indul Taylor Swift kurzus, mégpedig bárki számára elérhető formában. Az ISON és a Dalszerelőműhely kétnapos szabadegyetemet, összesen hat előadásból álló sorozatot hirdet a swiftológia tudományterületén. A kurzuson nem lesz szó Taylor Swift magánéletéről, nem fog szóba kerülni, hogy új párkapcsolata miként hatott az Amerikai Foci Liga közönségére, és turnéjának gazdasági hatásával, illetve az amerikai szélsőjobb által kitalált, róla szóló politikai összeesküvés-elméletekkel se fogunk foglalkozni. A kurzus elsődleges témája Taylor Swift művészete lesz. Vizsgálni fogjuk a zeneiparra gyakorolt hatását, az általa képviselt zenei műfajok eredetét és jellegzetességeit, dalszövegeinek felépítését, zenei világának sajátosságait, a dalok különböző verzióit, és persze mindezeket a témákat megpróbáljuk tágabb összefüggésbe helyezni. Nemcsak azért, hogy megértsük, miként működik a popzene a 21. században, hanem azért is, hogy a dalokban megénekelt alapvető érzések és élethelyzetek vizsgálata révén jobban megértsük önmagunkat.
ELSŐ NAP – 2025. január 18. (szombat), 11.00–18.00
11:00–12:30 „When you think Tim McGraw”
A country-hagyománytól a popzenéig és tovább
Taylor Swift pályájának áttekintése a nashville-i kezdetektől a mainstream pop elfoglalásán és a Covid alatt született két bensőséges albumon át az éjszakai dalokig és az elgyötört költők tanszékéig. 11 lemez, 250 dal másfél órába sűrítve.
14:00–15:30 „I got smarter, I got harder”
Küzdelmek a zeneiparral
Milyen hatást gyakorolt a zeneipar Taylor Swiftre és Taylor Swift a zeneiparra? Hogyan jelenik meg mindez a dalaiban? Értelmezhető-e egy szerelmes dal az üzleti világ perspektívájából? Ezek lesznek a második előadás témái.
16:00–17:30 „Time won’t fly”
Albumok, dalok, verziók
Taylor Swift jogi okokból kezdte újra felvenni régi lemezeit, döntése azonban megváltoztatta a slágerlista természetét és a zenefogyasztás szokásait, miközben számos dalának adott új értelmezést. Az előadáson ezeken a témákon túl közelebbről megnézzük az „All Too Well” különböző változatait.
A Taylor Swift Akadémia második napjára IDE KATTINTVA lehet jegyet vásárolni.
Bérletet EZEN A LINKEN lehet vásárolni.
Fazekas Gergely (1977) a Zeneakadémia habilitált egyetemi docense. Az ELTE Bölcsészkarán végzett magyar és filozófia tanulmányokat követően a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékén diplomázott 2006-ban, azóta tanít zenetörténetet az intézményben, ahol 2013-ban doktori fokozatot szerezett. J. S. Bach és a zenei forma két kultúrája című disszertációja 2018-ban könyv formában is megjelent. Alapítója a Zeneakadémia ifjúsági programjainak, a „Liszt-kukacok akadémiájának”, dolgozott zenei intézmények és fesztiválok tanácsadójaként, a Bartók Rádió műsorvezetőjeként, négy éven át főszerkesztője volt a Rózsavölgyi Kiadónak. Bach, Debussy és Kurtág György zenéjéről szóló szakmai tanulmányai angol, francia és magyar zenetudományi folyóiratokban jelentek meg, de rendszeresen ír nagyközönségnek szóló zenei publicisztikákat is. 2021 őszén az ISON-ban indította „Dalszerelőműhely” című, popzenéről szóló, nyilvános előadássorozatát.
Ajánlatunk
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
Ez az esemény a "Bach-világegyetem" című egész napos előadássorozat ELSŐ része.
Ajánló
Szólhat-e aktuálpolitikáról egy szerelmi duett? Politizálásnak tekinthető-e egyáltalán, ha valaki a világ végéről énekel? És ha ketten énekelnek róla? Lady…
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban…
A KultúrFlipper szeptemberi estjén a Bridget Jones-könyvek és -filmek nyomán egyedülállóságról és változó szerepekről beszélget Ruff Orsolya és Szeder Kata.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!