Szent Péter esernyője
Szent Péter esernyője
Vígjáték 135 perc 2 felvonásban
több
Szent Péter esernyője
Vígjáték 135 perc 2 felvonásban
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. május 14. csütörtök, 19:00
GONGOLY: Csoda! Csoda történt Glogován!
BÉLYI: Milyen beszéd ez emberek? Csoda? Meg Szent Péter? Jobb dolga is van annak, mint itt tapicskolni a sárban!
ADAMECZNÉ: És ezt épp a tisztelendő úr mongya? Mért ne jött vóna ide Szent Péter? Há’ eleget csetlett-botlott itt azelőtt Krisztus urunkkal is!
LONKA: És ami egyszer megtörtént, mér’ ne történhetne meg újra?
Glogova egy egyszerű tót falu a felvidéken. Minden van ott, ami a megélhetéshez kell: bőven terem az alma, a tehenek adják a húst és a tejet, van Istenfélő közösségük, kapnak új, fiatal papot is, sőt, még maga Szent Péter is meglátogatja őket és szeretete jeléül otthagyja nekik az esernyőjét. Meg is érkezik az áldás, a bőség a falura! Csak egy dologban szenvednek még hiányt: nincs rendes zsidójuk, aki vinné a helyi boltot. Nagy is a szégyen a környező falvak előtt - nevetség tárgyai mind.
A besztercei fiatal ügyvéd, Wibra György se találja a helyét a világban. Hiába az ígéretes szép jövő: se a paragrafusok, se a helyiek csip-csup ügyei nem tudják kielégíteni többre hivatott becsvágyát. Ráadásul az atyai örökségnek is hűlt nyoma, ami lehet, hogy egy elherdált esernyő nyelében kódorog valahol a világban.
És egyszer csak ez a két óhajlom egy elszabadult bikának, a glogovai plébános időközben felnőtt kishúgának, Veronkának, no meg Münzné, a zsidó asszonynak köszönhetően összeér…
Karinthy Márton utolsó rendezése színházunkban szeretve megőrzendő örökségünk.
Münzné - zsidóasszony.................................................Horváth Zsuzsa
Szent Péter...................................................................Kiss Gábor / Kőrösi András
Szlávik - glogovai paraszt..............................................Mohácsi Norbert
Ancsura - Wibra anyja....................................................Vándor Éva
Adamenczné - glogovai parasztasszony........................Molnár Zsuzsa
Lonka - a lánya..............................................................Veréb-Koltai Vivien
Wibra György - besztercei ügyvéd.................................Karácsony Gergely
Szlávik - glogovai paraszt..............................................Mohácsi Norbert / Dányi Krisztián
Gongoly - glogovai paraszt.............................................Pál Tamás
Majzik - glogovai tanító..................................................Lázár Balázs
Bélyi János - glogovai pap..............................................Fándly Csaba
Bélyi Veronika - a húga..................................................Mikecz Estilla / Kuna Kata
Sztolarik - Wibra gyámapja.............................................Németh Gábor / Albert Péter
Billeghi - Bélyiék szolgálója - Szent Péter......................Kiss Gábor / Kőrösi András
Madame Kriszbay - társalkodónő...................................Balázs Andrea
Zeneszerző: Nyitrai László
Jelmeztervező: Húros Annamária
Díszlettervező: Daróczi Sándor
Dramaturg: Deres Péter
Ügyelő: Karl József
Rendező: Karinthy Márton
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget.
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban…
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
Ausztrália a pazarlás országa? Avagy miért szerencsétlenkedünk a világ legszerencsésebb országában? Bubnó Márkkal Bubnó Lőrinc beszélget.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!