Sokszor nem halunk meg
Tompa Andrea regénye alapján az adaptációt írta: Gáspár Ildikó
Tompa Andrea regénye alapján az adaptációt írta: Gáspár Ildikó
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. május 19. hétfő, 19:30
„Senki. Szólítsatok senkinek.”
Tompa Andrea regénye 1944-ben kezdődik Kolozsváron, a gettósítás idején, és a kilencvenes évek elején fejeződik be, a diktatúra alól felszabadult Erdélyben. Középpontjában egy nő áll, akit zsidó édesanyja csecsemőként rábíz a székely cselédre, hogy megmentse az elhurcolástól. A gyermek ebben az új családban nő fel új néven, és színésznő lesz, aki színházi szerepeiben és egész életében a saját identitását kutatja. Előadásunk a történet kevert nyelvű, kevert identitású közegében többnyelvű, többnemzetiségű alkotócsapattal keresi az elhallgatás, a múlttal való szembenézés kérdéseire a saját válaszait.
„Három nagy témát fonogattam valójában: a sors és származás kérdését, az örökbefogadást és a színházat, mint lehetőséget arra, hogy valamit megtudj magadról olyan módon, hogy mindig másban merülsz alá. (...) Nagyon fontos kiindulópont volt az, hogy a múlt elveszett. Egy fekete lyuk keletkezett azzal, hogy tízezreket hurcoltak el ebből a városból. Nem csak ennek a gyermeknek a szülei tűnnek el, sokan mások vesznek oda nyomtalanul. A pusztulás akkora, hogy mindenkit érint: a szereplők közül soknak a múltja homály, hazugság, szerepjáték, identitásváltás és minden egyéb. Tehát ami eltűnt, az eltűnt, azt kell megélni, hogy nincs, és nem lehet oda semmit tenni helyette.”
Tompa Andrea
(részlet a transtelex.ro interjújából)
Szereplők: Takács Nóra Diána, Szandtner Anna, Szaplonczay Mária, Friedenthal Zoltán, Ioana Niţulescu, Florian Thongsap Welsch
A Goethe Intézet (Nemzetközi Koprodukciós Alap) együttműködésével megvalósuló projekt.
Az előadás a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósult meg.
Az előadás az Európai Unió pénzügyi támogatásával jött létre, ugyanakkor a benne kifejtett nézetek nem tekinthetők az Európai Unió hivatalos véleményének.
Vannak slágerek, vannak megaslágerek, vannak gigaslágerek, és van az „All I Want For Christmas Is You”. Mariah Carey 1994-es dala társadalomtörténeti szempontból éppúgy izgalmas jelenség (miért ezt, és csakis ezt hallgatja a teljes glóbusz minden karácsonykor?), mint gazdaságtörténeti perspektívából (a dal egymagában több mint 100 millió dollár jogdíjbevételt termelt az elmúlt három évtizedben), a Dalszerelőműhely retro-szekciójában azonban kifejezetten művészi kérdések mentén fogjuk vizsgálni.
Carrie Bradshaw tudja, milyen a jó szex (és nem fél megkérdezni) – 1998 óta generációk meghatározó sorozata volt a Szex és New York, amely nemcsak egy sima sorozat volt, hanem popkulturális mérföldkő, hiszen teljesen megváltoztatta a női szexualitásról (és egyáltalán a szexualitásról) folyó közbeszédet, ismét a figyelem középpontjába állította a női barátságokat, és nem restelkedett akkor sem, amikor női önmegvalósításról és érdekérvényesítéstől kellett beszélni. De vajon mennyire ismeritek a Szex és New York világát? Tudásotokat most próbára tehetitek a KultúrFlipper legújabb kvízestjén!
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Debussy: Színpadi zene a Bilitis-dalokhoz és Hat antik sírfelirat összevont előadása
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!