„Zavartalan élvezettel és gyönyörűséggel bámulhatjuk a hegyére állított piramis merész produkciójának szépségét… a legjobb, legnemesebb vígjátékanyag” - írja a darabról Karinthy Frigyes 1926-ban, a Nyugatban.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. április 27. szombat, 19:00
„... Évek óta növekvő csodálkozással figyelem az erőfeszítést, ahogy Molnár kritikusai a talpára próbálják állítani makacsul és rendületlenül azt a piramist, amit ez a pompás szerző egész könnyedén és természetesen a hegyire állítva egyensúlyoz az ujja végén - nem akarván belátni, hogy az artistaprodukció szépsége éppen abban rejlik, hogy ez a piramis a hegyén áll s nem a talpán ... Ha a piramist nem akarjuk erővel talpra állítani, nem követelünk Molnártól olyasmit, amit ő nem is ígért soha. Zavartalan élvezettel és gyönyörűséggel bámulhatjuk a hegyére állított piramis merész produkciójának szépségét. - Az a színpadi ötlet, hogy valaki, aki ellenségével nem mer szembeszállani, dühében hősködve szembeszáll az ellenség tehetetlen árnyékával, egy róla készült viaszbabával, színpadi ötletnek elsőrangúan mulatságos, pompás, eredeti, újszerű, zseniális – műfajszerűen a legjobb, legnemesebb vígjátékanyag, shaw-i, molière-i, csaknem cervantesi trouvaille.”
Karinthy Frigyes 1926, Nyugat
Az előadás a Vaskakas Bábszínház Győr és az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE együttműködésében jött létre.
Szereplők:
Lujza: Kovács Patrícia
Misch: Schruff Milán
Casella: Szabó Kimmel Tamás
Márton: Kardos Róbert
Elvira: Ullmann Mónika/Péter Kata
Cibulka: László Lili/ Ballér Bianka
Balla úr: Vadász Gábor
Stáb:
Látvány: Dévényi Rita
Dramaturg: Benedek Albert
Mozgás: Szabó Andrea
Plakát: Csáfordi László
Rendező munkatársa: Skrabán Judit
Író: Molnár Ferenc
Rendező: Benedek Miklós
Producer: Orlai Tibor
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt,…
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
