Rettenetes szülők
JEAN COCTEAU
RETTENETES SZÜLŐK
Rendező: KERESZTES ATTILA
Jegyvásárlás
JEAN COCTEAU
RETTENETES SZÜLŐK
Rendező: KERESZTES ATTILA
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. október 9. kedd, 19:30
„Egy nő szelleme kísért ebben a házban, egy nagyon fiatal nőé…”
Egy cirkuszkocsiban különös család lakik: Georges, az Apa, aki a tenger alatti puska feltalálásától reméli élete tündöklő megújulását; Yvonne, a Georges-ba már nem, de közös fiukba annál inkább szerelmes Anya; Michel, a „holdlakó”, a művészlelkű, álmodozó Fiú; és Léo, a hóbortos, sógorába szerelmes Nagynéni, afféle családi porondmester. Az élet egy furcsa, tragikomikus játék, vallják kötélen táncoló életükkel mindannyian, a család, a házasélet pedig nem más, mint manézs, cirkuszporond, ahol szívünkkel a kezünkben, vagy épp tarka bohócruha mögé rejtve gyakran mi is háló nélkül ugrunk salto mortalét. Egy nap azután egy fiatal lány, Madeleine lép be ebbe a különös és zárt világba – mi történik, ha az új jövevény hullámokat vet maga körül, kinek mit hoz az életébe, és milyen végkifejlettel járhat mindez...? Jean Cocteau saját darabjából nagy sikerű filmváltozatot is rendezett, Jean Marais-val az egyik főszerepben, a legendás magyar tévéváltozatban Gábor Miklós és Vass Éva játszották a főbb szerepeket. A szerelem és gyűlölet hullámvasútjának sajátos játékát ezúttal a színházunkban már több sikeres produkciót is színpadra állító Keresztes Attila rendezi.
Yvonne PREGITZER FRUZSINA
Léonie HORVÁTH RÉKA
Madeleine JENEI JUDIT
Georges HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA
Michel FELLINGER DOMONKOS
Díszlettervező: FODOR VIOLA
Jelmeztervező: BAJKÓ BLANKA ALÍZ
Dramaturg: SZOKOLAI BRIGITTA
Súgó: DEMETER ANNA
Ügyelő: SÁRKÖZI ISTVÁN
Rendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLA
Rendező: KERESZTES ATTILA
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget.
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
Ausztrália a pazarlás országa? Avagy miért szerencsétlenkedünk a világ legszerencsésebb országában? Bubnó Márkkal Bubnó Lőrinc beszélget.
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
