10
Rege a csodaszarvasról
a magyar eredetmonda
Jegyvásárlás
a magyar eredetmonda
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. január 21. szerda, 15:00
Arany János – Zalán Tibor: Rege a csodaszarvasról
magyar eredetmonda
... méltóságteljes nagy agancsú szarvas lép be a képbe, beleszagol a levegőbe, óvatosan körülnéz, tekintélyt parancsolóan besétál és megáll középen, mintha az övé volna a táj… majd, mint aki hall valami neszt összerezzen és hirtelenséggel kiszalad, hogy végig vezessen bennünket honfoglalásunk korai történetén, melybe Hunor és Magyar, Nimród és Enéh leszármazottjai elhagyván a szülői „várat” asszonyt és életteret találva maguknak, Magyar a Kárpát-medencében, Hunor nyugatabbra.
Szereplők
Mesélő........................................ Lénárt László
Ménrót........................................ Katkó Ferenc
Enéh........................................... Nagy Erika
Hunor.......................................... Szabó Lajos
Magyar........................................ Beszterczey Attila
Láp-Tündérkirálynő..................... Komáromi Anett
Aranka........................................ Csonka Dóra
Jolán........................................... Kiss Viktória
Táltos.......................................... Szőke Pál
Szarvas....................................... Szepsi Szilárd
Tündérek: Hamar Vivien, Márki Szabina, Somogyi Anna, Trabach Veronika
Leventék: Balázsi Róbert, Borák Péter, Falusi Balázs Áron, ifj. Mlinár Pál
Alkotók
Súgó: Somogyi Anna
Ügyelő: Szepsi Szilárd
Látványterv: Egyed Zoltán
Jelmez: Petrovszki Árpád
Koreográfus: ifj. Mlinár Pál
Zenei munkatárs: Rázga Áron
Rendezőasszisztens: Falusi Balázs Áron / Sallai Zsóka
Rendező: Csurulya Csongor
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért…
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
