ISON. A kultúrnappali.

Program


Pedig én jó anya voltam
6

Pedig én jó anya voltam

Vajda István: Pedig én jó anya voltam - Dokumentumdráma egy részben
1979-ben egy brutális kettős gyerekgyilkosság rázta meg Budapestet.

Az elkövető édesanyjával Vajda István készített tényfeltáró riportot, melyből később megrázó erejű monodrámát írt. A vallomások füzéréből álló darab elsőként kerül a Pinceszínházban színpadra. Csak erős idegzetűeknek!

Az előadást a Pinceszínház vendégjátékában tekinthetik meg.



Pogány Judit a magyar színjátszás egyik legsokoldalúbb és leghitelesebb színésznője. Kaposvártól az Örkény Színházig tartó változatos és gazdag színészi pályája során megmutatkozott már anya-szerepben.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2010. november 27. szombat, 19:30

Vajda István: Pedig én jó anya voltam - Dokumentumdráma egy részben
1979-ben egy brutális kettős gyerekgyilkosság rázta meg Budapestet.

Az elkövető édesanyjával Vajda István készített tényfeltáró riportot, melyből később megrázó erejű monodrámát írt. A vallomások füzéréből álló darab elsőként kerül a Pinceszínházban színpadra. Csak erős idegzetűeknek!

Az előadást a Pinceszínház vendégjátékában tekinthetik meg.



Pogány Judit a magyar színjátszás egyik legsokoldalúbb és leghitelesebb színésznője. Kaposvártól az Örkény Színházig tartó változatos és gazdag színészi pályája során megmutatkozott már anya-szerepben. Ahogyan azonban a Pinceszínházban bemutatásra kerülő önálló estjében alakítja az utolsó magyar halálra ítélt édesanyját, az finoman szólva is: sokkoló. 1979-ben egy brutális kettős gyerekgyilkosság rázta meg Budapestet. Az újságokban az idő tájt a bűnügyi hírek közt vezető helyen szerepelt a budapesti levélkihordóból színházi munkássá lett fiatalember tragikus története. Az újsághírek alapján indult el a férfi családjához Vajda István, és készített tényfeltáró riportsorozatot a férfi édesanyjával. A beszélgetésekből évekkel később megrázó erejű monodrámát írt „A gyilkos anyja” címmel. A döbbenetes őszinteséggel kitárulkozó anya-figura megformálása hatalmas lelkierőt, koncentrációt és olyan eszköztelen színpadi jelenlétet igényel, amelyet talán csak a görög drámák nőalakjainak előadása. A vallomások füzéréből álló darab elsőként kerül a Pinceszínházban színpadra.

Díszlet-jelmez: Bodnár Enikő
Fény: Bányai Tamás
Dramaturg: Góczán Judit
Súgó: Serfőző Andrea, Jánoska Zsuzsa

Rendező: Anger Zsolt

Az előadás időtartama: 90 perc

Ajánlatunk


Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.

A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).

Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).

Ajánló


Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…

Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban

Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!