Michael Cooney - Nem ér a nevem
Vígjáték
Ray Cooney neve bizonyára ismerősen cseng a könnyű vígjátékok kedvelőinek, hiszen ő a műfaj koronázatlan királya, valóságos nemzeti kincsnek számít Angliában. Olyan művek kapcsolhatók a nevéhez, mint a Miniszter félrelép vagy a Páratlan páros. Ray Cooney fia, Michael Cooney - folytatva a családi hagyományokat – ugyancsak komédiákat ír, hol apjával közösen (Minden lében három kanál), hol egyedül (Nem ér a nevem).
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2010. május 22. szombat, 19:00
A Nem ér a nevemből is látszik, hogy jól megtanulta a vígjátékírás alapjait. Cooney ördögi ügyességgel bonyolítja az eseményeket, a darab tele van kétértelmű mondatokkal és egymással összetévesztett emberekkel; van benne férfi nadrág nélkül és női ruhában, vannak hullák és félholtak, vagyis a történet nem más, mint elképesztően vicces és bizarr szituációk sora. Röviden: amit félre lehet érteni, azt félre is értik. A Nem ér a nevem kecskeméti bemutatója szilveszter estére ígér felhőtlen szórakozást. Az előadást Szerednyey Béla rendezi, aki maga is játszotta Norman szerepét korábban, a Madách Színház produkciójában. A főszerepben Cseke Pétert láthatja a közönség, először a kecskeméti színház színpadán!
Díszlettervező: Götz Béla
Jelmeztervező: Rományi Nóra
ügyelő: Báhner Péter
Súgó: Ba Éva
Rendezőasszisztens: Borsos Andrea
Rendező: Szerednyey Béla
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat felnőttként kápráztattak el, vagy épp újra felfedezők vagyunk. Összegyűjtöttük nektek őket, és már alig várjuk, hogy megmutassuk. Kicsit felemelkedünk, kicsit játszunk, kicsit együtt leszünk és szórakozunk!
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
