ISON. A kultúrnappali.

Program


Négy negyed
4

Négy negyed

A Miskolci Nemzeti Színház az ősszel pályázatot hirdetett ifjú alkotók számára azzal a céllal, hogy a legújabb koreográfusnemzedék tagjai és a társulat táncművészei lehetőséget kapjanak egy-egy közös munkára illetve, hogy a kortárs táncszínházi áramlatok a miskolci közönséghez eljussanak. Ennek a pályázatnak, együttműködésnek eredményeként létrejött egy négy egyéni koncepciót összefogó előadás.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2013. december 20. péntek, 16:00

A Négy Negyed, melyet április 9-én két részben láthat a közönség, négy fiatal alkotó munkája. Újvári Milán a színház és a film műfaját keresztező szkeccsét, Kulcsár Noémi a politikai hatalom embertorzító hatásairól szóló munkáját mutatja be, míg Góbi Rita, az egész testet megmozgató nevetésről, Kerényi Miklós Dávid pedig az előadásra készülődés állapotáról készített egy-egy 20 perces koreográfiát.

A négyNEGYED koreográfusai és táncosai:

Első negyed: KERÉNYI MIKLÓS DÁVID koreográfiája
Másfél perc

Táncolja: Papp Bálint

Asszisztensek: Tóth Barbara, Karczag Márton
Zenei munkatárs: Solti Csaba

Egy táncos készül az előadására.
Verejtékes magányos munkával, hogy az esti másfél perces szólója minél tökéletesebben sikerüljön. Mit csinál valójában? Ismétel. Ismétel. Nézi magát a tükörben.

Mi mindent lehetne kihozni ebből a szólóból, ha a koreográfus és a zeneszerző nem kötné meg a kezét. Mivé válhatnak a begyakorolt mozdulatok, ha más körülmények közé kerülnek? A tükör nem felel, miközben a képzelet szárnyra kap.

Második negyed: GÓBI RITA koreográfiája
Bruhaha
Táncszínházi előadás azoknak, akik önmagukon is tudnak nevetni.

Táncolják: Dörnyei Éva, Fűzi Attila, Gál Lóránt, Gulyás Anna, Kocsis Andrea, László Lívia,
Lukács Ádám, Muresan Aurel, Papp Bálint, Streicher Péter, Szalay Olimpia

Zene: Mozart /zenei tréfa/

„Figyeljük meg jól a nevetést: nem valami tiszta, befejezett, artikulált hang; inkább olyasmi, ami állandóan visszaverődve egyre folytatódni akar, ami robbanással kezdődik, hogy aztán dobpergésszerűen folytatódjék, akárcsak az égzengés a helyekben. De ez a visszahangzás nem folytatódhat vég nélkül…” (Henri Bergson: A nevetés)

Nevetés alatt az egész testünk berezonál, megmozdul…
Imádom ezt az állapotot, ezt a pozitív létet, létszükségletem.
Felszabadít, kinyit, mélyről érkezik, önmagamat vállalva, egy durranó energiabombának élem meg, ami szerencsére ragályos, lehet hozzá csatlakozni…

Harmadik negyed: KULCSÁR NOÉMI koreográfiája
Glam - úr

Táncolják: Steicher Péter, Muresan Aurel, Gál Lóránt, Papp Bálint, Lukács Ádám, Kocsis Andrea, Gulyás Anna

Zene : Montázs

„A legfőbb vezetőnek – értsd: a politikai hatalom mindenkori birtokosának – igazságosnak kell lennie önmagában, s mindazonáltal embernek kell maradnia. Ez a feladat talán a legnehezebb, s nem is lehetséges tökéletes megoldás; az olyan görcsös fát, amilyenből az ember van, nem lehet teljesen egyenesre faragni.”
A fenti sorokat Immanuel Kant írta le 1784-ben, s hát kivételesen pontos próféciának bizonyult. Az azóta eltelt közel 230 év megannyi bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy a hatalommal való élés elsősorban visszaélés, az önkény kontroll nélküli tobzódása, vagyis senki se volt képes ellenállni a benne rejlő kísértésnek. Igen, a hatalom megrészegíti birtokosát, s úgy – ittasan – már esély sincs az önuralomra. A „görcsös fa” nemhogy egyenesre nem faragható, de még addigi „görcseire” is kártékony hatással lehet.

Táncszínházi előadásunk a mindenkori hatalom ön- és embertorzító hatásáról fog szólni tehát, arra a metamorfózisra fókuszál, mely szemünk előtt történik „legfőbb vezetőinkkel”. A maga módján szenvedélyes szeretne lenni, a szó melléknévi értelmében „politikus”, így határozott és szilárd állásfoglalás korunk antihumánus tendenciáival szemben. A „fékek és ellensúlyok” intézményi szinten megszüntethetők ugyan, de akkor a művészet veszi át majd azok szerepét, egészen addig, míg lehetőséget – fórumot – kaphat, s nem ítélik a renitens alkotókat éhhalálra. Reménykedjünk!

Negyedik negyed: ÚJVÁRI MILÁN koreográfiája
Milyen volt?

Táncolják: Kocsis Andrea, Dörnyei Éva, Szalay Olimpia, László Lívia, Füzi Attila, MuresanAurel, Streicher Péter

Zenei szerkesztés: Újvári Milán
Asszisztens: Egyed Bea, Andrássy Máté
Külön köszönet: EnKnapGroup

A darabban elhangzó zenék: Tom Waits: Way down inthehole / Budapest Bár: Nékem csak Budapest kell / Percy Sledge: When a man loves a woman / Tom Waits: Alice / BillyHoliday: I’m gonnalockmyheart / Kid Koala: Drunktrumphet / Red Hot Chili Peppers: Giveitaway /

„Rossz olyan országban élni, ahol nincs humor. Azonban még rosszabb az az ország, ahol csak humorral lehet élni.” – (Aldous Huxley)

A hét táncosra készült kompozíció, nyolc rövid, hétköznapi szituációból kialakuló drámai vagy komikusan abszurd jelenet, a szerelem az önreprezentáció és a szabadság témakörében.
Érdeklődésem középpontjában, a 20. század eleji színjáték és filmjáték összeházasítására irányuló műfaji kísérlet, a szkeccs stílusjegyeivel való játék áll, a táncszínház kreatív technikáinak segítségével.

Ajánlatunk


• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.

Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.

Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.

Ajánló


Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…

Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…

„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!