Egy rendezésében különleges előadással érkezik a Játékszín a Városmajori Szabadtéri Színpadra. Chaplin 1931-ben forgatott, azonos című némafilmjének színpadi adaptációját Szente Vajk rendezésében láthatja a közönség. A főszerepeket Nagy Sándor, Kolovratnik Krisztián és Kovács Gyopár játssza.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. június 2. szerda, 20:00
Charlie Chaplin – Harry Clive – Harry Crocker: Nagyvárosi fények
Szente Vajk egy unikális, néma előadást álmodott színpadra – legalább annyira merészen, mint maga Chaplin, aki már a hangosfilmek időszakában forgatta le nagy sikerű némafilmjét. Fekete-fehér látványvilág, zenére kidolgozott mozgássorok és a némafilmek stílusát idéző színészi játék jellemzi majd az előadást.
„A színházban mindig az innovációt kell keresni, ami megújítja azt a formanyelvet, amit előadóművészetnek nevezünk – mondja a rendező. – A Chaplin korabeli színjátszás eszközei megváltoztak már, épp ezért lehet ma újra izgalmas a néma történetmesélés.”
A cselekmény középpontjában egy csavargó áll, aki magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül…
Közreműködők
Csavargó............................................................................................................ Nagy Sándor
Milliomos............................................................................................................ Kolovratnik Krisztián
Vak virágáruslán................................................................................................. Kovács Gyopár
Nagymama......................................................................................................... Zsurzs Kati
Bokszoló, Inas, Kommunális menedzser, Polgármester, Szerelő...................... Csonka András
Boksz-bíró, Operaénkes, Orvos, Pincér, Rabló, Rendőr, Rikkancs, Tróger....... Túri Lajos Péter
Dáma, Kutya, Postás, Rabló, Rendőr, Rikkancs, Színesbőrű bokszoló............. Gáspár Kata
Díszlettervező: Rákay Tamás
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Illat: Zólyomi Zsolt
Dramaturg: Lőkös Ildikó
Zeneszerző: Gulyás Levente
Koreográfus: Túri Lajos
Ügyelő: Skrabán Judit
Rendezőasszisztens: Petyi János
Színpadra alkalmazta: Szente Vajk
Rendező: Szente Vajk
Az előadás a Játékszín produkciója.
A Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működik.
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget.
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
Ausztrália a pazarlás országa? Avagy miért szerencsétlenkedünk a világ legszerencsésebb országában? Bubnó Márkkal Bubnó Lőrinc beszélget.
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
