Beethoven-sorozatunk mai estjének nyitószáma a zeneszerzőnek a magyarokhoz fűződő kapcsolatára utal.
Ezt követően Beethoven: II. B-dúr zongoraversenyét hallhatjuk.
Majd zárásként a Pastorale-szimfónia csendül fel, mely gyönyörűséges vallomás Beethoven természet-szeretetéről.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. március 5. csütörtök, 19:00
Műsor
Beethoven: István király nyitány
Beethoven: II. B-dúr zongoraverseny
Beethoven: VI. (Pastorale) szimfónia
Közreműködik
Várjon Dénes (zongora)
Vezényel
Takács-Nagy Gábor
Beethoven-sorozatunk mai estjének nyitószáma a zeneszerzőnek a magyarokhoz fűződő kapcsolatára utal. Ez a kapcsolat egyrészt személyes: a martonvásári Brunswick-család Teréz nevű leányához fűzte, másrészt „szakmai”: Kotzebue, osztrák drámaíró rendelt tőle kísérőzenét Szent István királyról szóló drámájához. Ezzel a művel avatták fel 1812-ben a Pesti Német Színházat, Beethoven jelen is volt. A nyitány zenéjében a korabeli, divatos verbunkos-zene elemeit használja fel, feljegyzéseiben kedvesen ír „a derék bajszos magyarokról”. A B-dúr zongoraverseny valójában korábban keletkezett, mint a C-dúr koncert, de a zeneműkiadó tévedése miatt fordítva sorszámozták őket. A nagyon fiatalon, 1794–95-ben komponált mű még Haydn hatását mutatja, de felfedezhetjük benne a későbbi Beethoven „oroszlánkörmeit” is. A Pastorale-szimfónia gyönyörűséges vallomás Beethoven természet-szeretetéről. Egyetlen műve, amelynek kottájába szavakkal beleírta, hogy a zene miről szól. Szinte látjuk a csörgedező patakot és a kis madárkoncertben jól felismerhető egyes madárkák éneke. A lényeg azonban az, hogy ez a mű mégsem a természet ábrázolásáról szól, hanem az emberről, aki mindezt átéli, aki örül, amikor megérkezik falura, önfeledten mulatozik a falusiakkal együtt, fél a vihartól és hálás annak elmúlta után.
KultúrFlipper • Marilyn Monroe Irodalom-bázisú popkulturális mátrixépítés Ruff Orsolyával és Szeder Katával havonta az ISON-ban.
Vannak slágerek, vannak megaslágerek, vannak gigaslágerek, és van az „All I Want For Christmas Is You”. Mariah Carey 1994-es dala társadalomtörténeti szempontból éppúgy izgalmas jelenség (miért ezt, és csakis ezt hallgatja a teljes glóbusz minden karácsonykor?), mint gazdaságtörténeti perspektívából (a dal egymagában több mint 100 millió dollár jogdíjbevételt termelt az elmúlt három évtizedben), a Dalszerelőműhely retro-szekciójában azonban kifejezetten művészi kérdések mentén fogjuk vizsgálni.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
Carrie Bradshaw tudja, milyen a jó szex (és nem fél megkérdezni) – 1998 óta generációk meghatározó sorozata volt a Szex…
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
