A darab pikáns és fordulatos cselekménye Párizsban, XV. Lajos király udvarában játszódik. Valós tény, hogy e történelmi szempontból tehetetlen uralkodó minden energiáját erotikus kalandokba "fektette". Neje mellett számos szeretőt tartott, s mikor éppen aktuális barátnő 1744-ben - állítólag kellő méreg hatására - elhunyt, őt Madame Pompadour követte őfelsége ágyában.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2011. december 10. szombat, 19:00
A huszadik század egyik legnépszerűbb operett-komponistája volt az Olmützben született, de Berlinben és Bécsben zenszerzővé lett Leo Fall. Több műve aratott nagy sikert Budapesten is, majd az 1922-ben színre kerülő Madame Pompadour a világsikert hozta meg a kitűnő zeneszerző számára.
Pompadour akkora hatással volt a királyra, hogy az általában a szép hölgyet meghallgatva döntött a fontosabb államügyekben. Az operett meséje szerint, mikor Lajos vidéki vadászatra utazik, a Madame - hű komornája kíséretében -, természetesen rangrejtve, ellátogat a közismerten közönséges kocsmába, a Művészetek Istállójába, hogy végre az egyszerű néppel - jobban mondva, egy igazi férfival találkozhasson. René d'Estrades gróf ugyancsak rangrejtve van itt, mivel nemrég nősült, és egy röpke időre elszökött hazulról, hogy egy igazi nővel tölthesse az éjszakát. Így hát az igazi nő és az igazi férfi egymásba habarodnak…
De ugyanakkor komoly veszély leselkedik a párra. Pompadour elszánt ellensége, a rendőrminiszter legjobb ügynöke segítségével akarja rajtakapni a királyi szeretőt. Ha bizonyítani tudná a hűtlenségét, a kezében tarthatná a roppant okos és befolyásos dámát.
Adott tehát egy erotikával és politikával átszőtt, ma is nagyon aktuális történet, hozzájön Leo Fall szenzációs és fülbemászó melódiákkal teli muzsikája, a remek szereplehetőségek, a látványos jelmezek, díszletek, a kitűnő koreográfia és rendezés. Mindezt a szentpétervári közönség hatalmas ovációval fogadta, reméljük, itthon sem lesz másként…
Koprodukció a Szentpétervári Zenés Komédia Színházzal
Közreműködik:
a Színház Énekkara
a Színház Balettkara
a Színház Zenekara
Szerzők:
Zeneszerző: Leo Fall
Szövegíró: Rudolf Schanzer,
Ernst Welisch
Fordító: Harsányi Zsolt
Mai színpadra alkalmazó:
Kállai István
Szinetár Miklós
Rendező: Szinetár Miklós
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt,…
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a…
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
