A Kecskemét City Balett sajátos koreográfiai nyelvezetét erős színházi érzékenység, a szabad asszociáció áramlása, valamint éles szellemesség és találékonyság jellemzi, melyet egyértelműen Barta Dóra karakteres elképzelései és munkái határoznak meg.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. december 9. péntek, 19:00
LOTUS Projekt
A lótuszvirág szimbolikus jelentéssel bír, az egyik legkülönlegesebb növény, hiszen élete a sötét és mély sárban kezdődik, abból táplálja magát, sarjad, növekszik, távol az éltető és meleget adó naptól. S bár a sárból fakad, gyökerei a legmocskosabb vizekbe kapaszkodnak önmaga sohasem válik szennyessé, mindig tiszta marad. S egyszer csak eljön az a pillanat is, amikor a lótusz eléri a fényt, és minden idők legszebb virágává válik, rózsaszín palásttá varázsolva még a lesötétebb mocsarat is.
A lótuszvirágot számos kultúra – különösen a keleti vallások - a tisztaság, a megvilágosodás, az önregeneráció és az újjászületés szimbólumának tekintik és tisztelik. A buddhizmus szerint a lótusz a tisztaságot, a spirituális ébredést és a hűséget jelképezi. Buddhát számos esetben lótuszvirágon ülve ábrázolják. E képi megfogalmazás egyértelmű üzenete annak, hogy földi életünk legfőbb célja: a függetlenség az anyagi világtól, felülemelkedés az élet béklyóin, egy fájdalom nélküli világ könnyedsége, azaz a végső megvilágosodás.
Ezek után nem meglepő, ha különleges élete kapcsán e csodálatos növény szimbolikus jelentéssel is bír. Hiszen születése, mindennapi élete egészen a szirombontásig tökéletes analógiát mutatnak az emberi élet szakaszaival. Mindennapjaink során mindannyian megtapasztaljuk talpunk alatt az egyre csak lefelé húzó sarat. De kiteljesedni, saját életünket virágra borítani csak akkor tudjuk, ha nem engedünk a mindennapi élet nehézségeinek és tiszták tudunk maradni, felül tudunk emelkedni a mindennapi élet szennyén és mocskán. Éppen úgy, mint a lótusz. A lótusz megmutatja, hogy a zavaros, sötét, gondterhes világból és a legreménytelenebb helyzetből is ki lehet törni és megtalálhatjuk a harmóniát, a lelki békét.
A Kecskemét City Balett sajátos koreográfiai nyelvezetét erős színházi érzékenység, a szabad asszociáció áramlása, valamint éles szellemesség és találékonyság jellemzi, melyet egyértelműen Barta Dóra karakteres elképzelései és munkái határoznak meg. Az új bemutató az alkotóktól megszokott mára már művészi kézjegyükké vált értékeket alapul véve, de ugyanakkor új impulzusokkal kiszélesítve ad még több teret és egy teljesen új dimenziót az alkotni vágyó energiának. A kortárs tánc és mozgásművészet mellett a színpadi produkció egyik igen fontos eleme a díszlet, amely megágyaz a dramaturgiai helyzeteknek, és együttműködik a különböző változási folyamatokkal, jelenetekkel. Praktikussága mellett fontos cél, hogy művészeti üzenetével hozzáadjon a darabhoz, szabad asszociációknak nyisson teret. Ez a vizuális világ válik majd teljessé a jelmezekkel, térben, időben táncban és bont éppen olyan tisztán és átütőn ragyogó virágot, mint a lótusz.
Koreográfusok: Elias Lazaridis, Barta Dóra, Szőllősi Krisztina, Katonka Zoltán
Művészeti vezető, projektmenedzser: Barta Dóra
Díszlet: Tihanyi Ildikó, Barta Dóra
Jelmez: Horn Enikő
Dramaturg: Szabó Tamás
Fénytervező: Katonka Zoltán
3D-mapping: Bordos László Zsolt
Táncolja: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tánctagozata, a Kecskemét City Balett: Szőllősi Krisztina, Földesi Milán, Nagy Nikolett, Pavleszek László, Varga Lotti, Raj Martin, Salvatore Paonessa, Szigethy Norbert, Gömöri Lara, Emanuele Co, Lajter Eszter, Hoffmann Luca, Bakonyi Jusztina, valamint vendégművészek.
Az együttműködés szakmai partnere a Nemzeti Táncszínház.
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
