Kiss Ádám, Benk Dénes
Dumaszínház est
Dumaszínház est
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. január 5. péntek, 18:00
Az előadás időtartama kb. 90 perc
Benk Dénes:
A jászárokszállási, ősi magyar nevettető-klán leszármazottjának vallja magát, genetikai kódjában már gyerekként kimutatták a viccelődésre való hajlamot.
Vele született humorista adottságait előbb általános-, és középiskolai tanárai, később pedig az egyetemi kreditrendszer igyekezett elnyomni, hogy aztán a szórakoztatás iránti vágy felhajtóereje, elemi erővel repítse el a dumaszínpadig.
A kotyogós kávéfőző hangutánzó mestere, a populáris Pápa-zene támogatója, a Magdi anyus klón-hadsereg tervezője, aki megjelölte Overdose-t az iwiw-en. Gépészmérnökből lett poénművész, Aranykacaj-díjra jelölt viccmester, a Tölcsérek Rambóhoz című operett szerzője.
Stílusa mára letisztult, feje nagy, csapott és igen markáns.
Kiss Ádám:
A Dumaszínház egyik legfiatalabb tagja, aki már akkoriban stand-upolt, amikor még nem is sejtette, hogy ez a műfaj létezik.
Szalagavató-forradalmár, az iskolarádió fenegyereke. Gyerekkorában Fábry Sándor szeretett volna lenni. Tőle tudjuk, hogyan lehet lapostányérral pókerezni, miért visel napszemüveget a nap, és mit jelent a wellness-ajánlatokban a csokoládépakolás. A játékkonzol-függő humorfesztivál győztes, Kissfilm rendező és vágó. A welcome-rántotthús fogalmának megalkotója, aki titokban szeretne sütemény-stylist lenni, de semmiképpen nem lila lakkdzsekiben, legfeljebb egy Szütyiő-vel. Panel-Lackó hű barátja, a piszológus nővér öccse, a vérvételek és tanévnyitók antihőse. A Kiss Kiss Benk Benk című könyv szerzői közül Kiss Kiss. Nagy Éva reciproka, Nagy Feró inverze, a szép, magyar, irodalmi nyelv elkötelezett védelmezője. A Dumaszínház FC válogatott játékosa. Mottója: Az élethez kell egy szerencsi Kiss
KultúrFlipper • Marilyn Monroe Irodalom-bázisú popkulturális mátrixépítés Ruff Orsolyával és Szeder Katával havonta az ISON-ban.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Vannak slágerek, vannak megaslágerek, vannak gigaslágerek, és van az „All I Want For Christmas Is You”. Mariah Carey 1994-es dala társadalomtörténeti szempontból éppúgy izgalmas jelenség (miért ezt, és csakis ezt hallgatja a teljes glóbusz minden karácsonykor?), mint gazdaságtörténeti perspektívából (a dal egymagában több mint 100 millió dollár jogdíjbevételt termelt az elmúlt három évtizedben), a Dalszerelőműhely retro-szekciójában azonban kifejezetten művészi kérdések mentén fogjuk vizsgálni.
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!