Kályha Kati
Szálinger Balázs: Kályha Kati
ősbemutató
Szálinger Balázs: Kályha Kati
ősbemutató
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. január 22. hétfő, 19:00
„Megöregedtünk.
Ez az egész itt... megöregedett.
(...)
A fia, a lánya
Még fel se nőttek, de már öregek,
Olyan világban érzik magukat
Otthon, aminek a mélyére senki
Nem nézett sohasem. De ott parázslott
Ez az egész már régóta, és most csak
Lángot kapott, ennyi történt.”
A huszadik század elején Nagybánya gyors ütemben fejlődő település volt, ahol a többségi magyar lakosok békésen éltek együtt a románokkal és más kisebbségekkel. Az első világháborúban Magyarország a központi hatalmak, Románia pedig az antant oldalán lépett be a háborúba, és ez természetszerűleg megosztotta a lakosságot. Az 1918 novemberében kötött fegyverszünet felpezsdítette a várost, de az újrakezdés rövid ideig tartó mámorát gyors kijózanodás követte. Január elején a románok megszállták Nagybányát. Kisebbségből elnyomók lettek. Szálinger Balázs színdarabja történeti hitelességgel szól erről a járvány és háború sújtotta zűrzavaros időszakról. A Kispiac téri Kályha nevű kocsmában találkozik össze magyar és román, kegyelt és kegyvesztett, szűz és cafka, civil és katona, férfi és nő. A Kályha nevű kocsma akolmelegében, ahol a kocsmárosnő, ez a magyar Kurázsi mama mindent megtesz, hogy megvédje az övéit.
Szálinger Balázs költő, műfordító, szerkesztő, számos színpadi mű szerzője. Oidipusz gyermekei című színdarabját 2009-ben mutatta be a Radnóti Színház Valló Péter rendezésében.
„Ami megejtő, az az asszony. Aki visel, viselős, viseltes, megviselt, aki úgy törékeny, hogy maga az erő, a belátás és a szögletesség, a szeszély és az okos tervezés. Anya, aki évtizedekig képes a tenyerével előre lefogni az asztal sarkát, ha látja, hogy arra lépked a gyerek.
A másik, ami megejtő, az a város. Viseletek, történelmek, földrajzi egységek metszéspontja és szintézise, keltető méhe egyszerre, és úgy törékeny, hogy közben maga az erő, tudomásul vétel és kíváncsiság, tüdőben gyűlő szénpor és festőiskola. A város, mely megengedően áll félre a történelem útjából, majd fogadja be magába mégis, mert úgysem lehet máshogy. Nagybánya, 1918 vége, összeomlás.
Minek is a vége? Minek is az összeomlása? Túl könnyű azt mondani, hogy nincs virág a romon.
Asszony és város – megejtő, milyen önzők és megejtő, milyen önzetlenek. Térdre esve ütik az asztal lábát, és mély szeretettel kapaszkodnak bele.
Magyarok, de hagyjuk is, hogy magyarok, az túl gyönyörűen fájna.
Viszont asszonyok, viszont városok.”
Szálinger Balázs
Fotó: Csoszó Gabriella
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!