ISON. A kultúrnappali.

Program


IZP tánestek reg:The second sex | EXIsT
3

IZP tánestek reg:The second sex | EXIsT

A szentendrei válogatásban öt estén át mutatunk be koreográfiákat a pályaművek sokszínű palettájáról, mára már neves táncművész előadóktól, alkotóktól épp úgy, mint a legfrissebb művekből. A táncesteken kívül filmvetítésekkel, szakmai beszélgetésekkel és a Dunakorzón szabadtéri performanszokkal várjuk a közönséget.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2022. augusztus 6. szombat, 20:01

IZP tánestek

Az Imre Zoltán Programot 2017 januárjában hirdette meg a Nemzeti Kulturális Alap. A program célja lehetőséget biztosítani ifjú művészek számára a bemutatkozáshoz, segíteni pályakezdésüket. A program kiemelten támogatja a pályakezdő alkotók társművészetekkel együttműködésben születő új alkotásait, azok találkozását a közönséggel, valamint a korszerű táncművészetet népszerűsítő komplex, interaktív oktatási kezdeményezések szervezését. Emellett hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatok építésére, és a külföldön elérhető szakmai programokon való részvétel támogatására. A programmal az 1997-ben elhunyt kiemelkedő alkotó emlékét is ápolja a Nemzeti Kulturális Alap. Imre Zoltán művészetét a nyitottság, a kísérletezés és a komplex színházi gondolkodás jellemezte, aki kitüntetett figyelmet fordított az ifjú, tehetséges koreográfus és táncművész nemzedékre. Öröksége követendő példa a táncművész társadalom minden generációja számára. A kollégium vezetője Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója. A kollégium tagja: Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója, Nagy Zoltán, a Sín Kulturális Központ igazgatója és Kovács Gerzson Péter, a TranzDanz művészeti vezetője.

2022. augusztus 6. 20:00
IZP táncestek: The second sex & EXIsT
Kiss Róbert: The second sex

„A férfi a Szubjektum, a nő a Másik”.

Beauvoir kritikájában megemlíti, hogy míg a férfiakhoz olyan pozíciókat rendelnek mint, tudat, a szellem és ész, addig a nőt a történelem folyamán gyakran negatív, vagy gyengeséget tükröző jelzőkkel szokás illetni, kiemeli még, hogy a filozófiatörténetben a dichotómiák, ellentétpárok formájában reprezentálódik a két nem a helyett, hogy a nőt is, mint önmaga felett rendelkező szubjektum értelmeznék.

A könyv első kötete a huszadik század közepén jelent meg, azonban témája még napjainkban is izgalmas és elgondolkoztató. A 21. század társadalmi változásai különös hangsúly fektetnek az elfogadásra, és igyekeznek teret adni a szabadságnak akár férfias nők, vagy nőies férfiak legyenek szóban.

Nők vagy férfiak, mind kölcsönhatásban vagyunk, a modern kor egyik pozitív kinyilatkoztatása, hogy a női nem komplementer a férfival, nem más, nem kisebb, nem halványabb, ugyanott van, csak máshol.

Alkotó: Kiss Róbert
Táncosok: Wéninger Dalma, Nyeste Adrienn
Zene: Mádi László
Fény: Szabó Dániel
Mentor: Duda Éva

Vasas Művek: EXIsT
Előadás időtartama: 45 perc

Jelenkori társadalmunk felveti a kérdést, mit is jelent Nőnek lenni a mai és mindenkori világban. Az előadás táncnyelvében, vizuális és zenei világában fellelhető a 21. század dinamikája, nyersessége. A két nő kíméletlen őszinteséggel és humorral keresi a válaszokat, hogyan képesek kiteljesedni és megküzdeni önnön tükörképükkel, függőségeikkel, és legnagyobb ellenségükkel, az idővel.

Előadók: Esterházy Fanni, Vasas Erika
Zene: Halász Gábor
Jelmez: Pintér Áron
Dramaturgia, szcenográfia: Molnár Péter
Koreográfus: Vasas Erika

Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap Imre Zoltán Programja.

Ajánlatunk


A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.

Vannak slágerek, vannak megaslágerek, vannak gigaslágerek, és van az „All I Want For Christmas Is You”. Mariah Carey 1994-es dala társadalomtörténeti szempontból éppúgy izgalmas jelenség (miért ezt, és csakis ezt hallgatja a teljes glóbusz minden karácsonykor?), mint gazdaságtörténeti perspektívából (a dal egymagában több mint 100 millió dollár jogdíjbevételt termelt az elmúlt három évtizedben), a Dalszerelőműhely retro-szekciójában azonban kifejezetten művészi kérdések mentén fogjuk vizsgálni.

Debussy: Színpadi zene a Bilitis-dalokhoz és Hat antik sírfelirat összevont előadása

Ajánló


Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban

Carrie Bradshaw tudja, milyen a jó szex (és nem fél megkérdezni) – 1998 óta generációk meghatározó sorozata volt a Szex…

Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!