Ivan Viripajev: Illúziók
Négy vén totyakos groteszk keringője egy felvonásban – haláli vígjáték Az Illúziók négy öreg története. Akik “igen furcsán élték le az életüket”.
több
Négy vén totyakos groteszk keringője egy felvonásban – haláli vígjáték Az Illúziók négy öreg története. Akik “igen furcsán élték le az életüket”.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. március 31. kedd, 19:00
Fordította: Kozma András
Ivan Viripajev drámája két idős házaspárról szól. Arról, hogy hogyan szerették, vagy nem szerették egymást, vagy a másikat.
Arról, hogy mennyire voltak őszinték. Vagy mennyire nem.
Arról, hogy mi a legfontosabb, amire az ember halála előtt gondol, mi az, amit feltétlenül el kell mondania, mielőtt méltó módon távozna e világból. És hogy akárhonnan is nézzük, ez az egész súlyosnak hitt élet csak egy nagyon furcsa játék.
A Helytelenek Társulat bábelőadás formájában dolgozta fel a darabot, ezzel is hangsúlyt adva ennek a groteszk, furcsa kis "keringőnek", amit a négy öreg egymással lejt.
Rendezte: Szívós Károly
Bábokat készítette: Török Ági
Fordította: Kozma András
Szereplők: Németh Viktória, Vékony Brigitta
Az előadás időtartama 75 perc.
Kapunyitás: 18:40
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
Ausztrália a pazarlás országa? Avagy miért szerencsétlenkedünk a világ legszerencsésebb országában? Bubnó Márkkal Bubnó Lőrinc beszélget.
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!