Ki ne emlékezne Kabos Gyulára és „Hyppodromra” az 1931-es klasszikus fekete-fehér hangosfilmből? Schneider, a feltörekvő újgazdag vállalkozó mindenképp be akar kerülni a felsőbb körökbe. Nincs is jobb módszer erre, mint lakájt fogadni. Nem is akármilyet! Igazi, arisztokratáknál nevelkedett úriembert.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. április 25. péntek, 19:00
Eisemann - Zágon István-Nóti Károly: HIPPOLYT, A LAKÁJ
zenés vígjáték
Színpadra alkalmazta: Vajda Anikó – Vajda Katalin
Ki ne emlékezne Kabos Gyulára és „Hyppodromra” az 1931-es klasszikus fekete-fehér hangosfilmből? Schneider, a feltörekvő újgazdag vállalkozó mindenképp be akar kerülni a felsőbb körökbe. Nincs is jobb módszer erre, mint lakájt fogadni. Nem is akármilyet! Igazi, arisztokratáknál nevelkedett úriembert.
Így mindenki láthatja, mennyire kifinomult a Schneider család. Mert azt meg kell mutatni. Sőt: mutogatni kell! Kinek mit sikerül magára hazudni, és hol lóg ki a lóláb? Kiderül ebből a fergeteges zenés vígjátékból.
Zenekar: Ekkert Miklós, Kápolnás Attila, Kovács Dezső, Szilas Miklós, Szabó László
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért…
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
