Háry János
Kodály Zoltán: Háry János
Daljáték két részben, magyar nyelven
Kodály Zoltán: Háry János
Daljáték két részben, magyar nyelven
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. június 11. vasárnap, 18:00
Négy alacsony valóságtartalmú kaland a napóleoni időkből, népzenei alapon, obsitos-előadásban. Címszereplő karrierjét áldozza a szerelemért, és a bécsi Burg helyett Örzsét, s vele a nagyabonyi provincializmust választja. Kiderül, hogy a Balatonban sok hal van, s hogy Burkusország és Galícia határán drasztikus hőmérsékleti különbség áll fenn.
Előjáték: A nagyabonyi csárdában gyülekeznek a törzsvendégek, akik szívesen hallgatják az öreg obsitos, Háry János meséit. A bíró, a deák és néhány gazda ül egy-egy pohárka bor mellett és hallgatja az öreg meséit, amiket sokan kétkedve fogadnak.
I. kaland: Háry a burkus [muszka] határon őrséget áll. A burkus silbak senkit nem bocsát át a túloldalról, még Ferenc császár leányát és kíséretét – közöttük Ebelasztin lovagot –, meg a császári hintót hajtó Marci kocsist sem. Háry a bent tartózkodó magyar vendégekkel együtt áttolja az őrházat osztrák területre.
II. kaland: A bécsi Burg udvarában Háry megfékezi a császári ménes legféktelenebb paripáját, Lucifert. Jutalmul violát kap Mária Lujzától. Ebelasztin lovag féltékenységében, élve Napóleontól kapott felhatalmazásával, átadja az osztrákoknak a császártól kapott hadüzenetét.
III. kaland: Majland [Milánó] vára alatt huszárok táboroznak. Napóleon támad, serege Háry egyetlen intésére elesik, ő maga fogságba kerül. Megérkezik Mária Lujza, aki Napóleon helyett Háryt óhajtja férjéül; Örzse is ott terem, nem engedi mátkáját. Nagy finálé (Toborzó).
IV. kaland: A bécsi udvarban Háry és Mária Lujza esküvőjére készülnek.
A kis hercegek felmondják Hárynak, mit tanultak az iskolában. Bevonul az udvar. Hárynak nem kell Mária Lujza keze, sem a hercegi cím, Örzsével együtt visszatér szülőfalujába, Nagyabonyba.
Utójáték: A nagyabonyi csárdában Háry a mese végére ér, miszerint a szerelmesek otthon lagzit csaptak, és boldogan éltek, amíg szegény Örzse meg nem halt. Így Hárynak nem maradt tanúja, aki az elmondottakat igazolhatná az utókor előtt. De erre nincs is szükség, mert: „Nincs oly vitéz a földön, / Mint Háry bátya volt!”
Fotó: Herman Péter
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!