A. P. Csehov - Három nővér
Férfiak hada és néhány fiatal nő, köztük a drámairodalom legismertebb triásza: Irina, Mása, Olga. Egymás mellett róják útjukat, de nem együtt. Érzik az élet súlyát, mégsem találják az élet értelmét – talán nem is jól keresik. Bármerre forduljon is a három nővér tekintete, bárhogy alakuljon is a sorsuk, egy nem változik: mennének. Innen? El! De hová? Reménytelen. Lehetetlen. Maradnak. Itt. Együtt mégis. Valahol, Oroszországban. Vagy másutt…?
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2010. február 12. péntek, 19:00
Egy kisváros. Olyan, mint a többi, ahol az élet a normális mederben folyik, vagyis kinek megnyugtatóan, kinek lehangolóan eseménytelenül. Egy ház, ahol – mint valami örök társbérletben – mindenki összetalálkozik, ahol el sem bújhatnak egymás elől. Lázas tekintetek, világmegváltó gondolatok, szüntelen boldogságkeresés; lobogó és elhamvadó szenvedélyek. A létezés alapvető öröme – állandó sürgés és forgás, lassú karnevál, álarctalan bál –; sírás és sok nevetés: a könny ugyanaz marad.
A kecskeméti Katona József Színház 2009/10-es évadjának nyitó előadása, Csehov: Három nővér című színműve, Szász János Felix- és Jupiter díjas, filmrendező színrevitelében. Különleges olvasat, egyedi értelmezés, a társulat színe-javát megmozgató bemutatóban.
Díszlettervező: Szász János
Jelmeztervező: Vereckei Rita
Szcenikus: Szabó Csaba
Dramaturg: Upor László
Fordító: Kosztolányi Dezső
ügyelő: Báhner Péter
Súgó: Ba Éva
Rendezőasszisztens: Sirkó Anna
Rendező: Szász János
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
