A Gardénia egy részleges családtörténet: négy boldogságkereső nő drámája (Nő I, II, III és IV). A legidősebb 1920-ban, lánya 1942-ben, unokája 1962-ben, a legfiatalabb pedig 1982-ben született. Miközben végigélik a huszadik század szinte teljes történetét, összetett viszonyaikra is fény derül.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. május 31. szombat, 19:00
Elżbieta Chowaniec: Gardénia
szubjektív történelem női szemmel
Négy nő. Négy generáció. Anyák és lányaik. A 30-as évektől napjainkig. Szubjektív történelem. Egy család története. A mi történetünk.
Chowaniec lengyel drámaírónő, 1982-ben született; a legendás lódzi filmfőiskola forgatókönyvíró szakán diplomázott, később a Tadeusz Slobodzianek vezette Dráma Laboratóriumban tanult. Gardénia című műve - 2007-ben mutatták be - a mai napig a Dráma Laboratórium repertoárjának egyik sikerdarabja.
A Gardénia egy részleges családtörténet: négy boldogságkereső nő drámája (Nő I, II, III és IV). A legidősebb 1920-ban, lánya 1942-ben, unokája 1962-ben, a legfiatalabb pedig 1982-ben született. Miközben végigélik a huszadik század szinte teljes történetét, összetett viszonyaikra is fény derül.
Az írónő nagy pontossággal tárja elénk a generációk közötti kommunikáció nehézségeit, és mélyről fakadó szeretettel átitatott, metsző humorral számol le minden romantikus képzettel a nőkről. Bátran és éleslátóan boncolgatja többek között a női alkoholizmus témáját.
Miként befolyásolják a női figurák viselkedését az örökölt hajlamok és a tanult viselkedésminták? Függetleníthetik-e magukat hősnőink mindenkori szociális körülményeiktől? Kitudják-e vonni magukat a családi hagyományok - beidegződések kényszerei alól?
A darab fókuszában működésképtelen és feldolgozatlan anya-lány kapcsolatok állnak, a szerző több modellen keresztül mutatja be a szülő gyerek viszony lehetséges buktatóit, kudarcait.
55 perc egy felvonásban
A K. V. Társulat produkciója.
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a…
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
