A falu rossza a legjobb ember a faluba' - dióhéjban. Nagy a szerelemben, nagy a dúlásban és keservben, szakadjon az a szív, amúgy magyarosan! Pedig odavannak ám érte - haj, de hányan! -, ám ő mégis nagyon odavan. Ezért danol, s dülöngél ez a csupaszív nagyember..
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 27. kedd, 19:00
Tóth Ede - Örkény István: A falu rossza
vígjáték
A falu rossza a legjobb ember a faluba' - dióhéjban. Nagy a szerelemben, nagy a dúlásban és keservben, szakadjon az a szív, amúgy magyarosan! Pedig odavannak ám érte - haj, de hányan! -, ám ő mégis nagyon odavan. Ezért danol, s dülöngél ez a csupaszív nagyember, akit Tóth Ede álmodott e tájra, hol Örkény is rátalált, s tollával nógatta tovább, ide, egészen az orrunk elé, ismerjünk csak magunkra. Hisz mi vagyunk a falu - lyányok és apák, pletyka és bor, tánc a pokolig meg vissza, röhögve-sírva népszínmű módra, cemendéstül-kutastul, hol a kútba szorulva ott tengődünk mindannyian, kacérkodva a groteszkkel - meg-megtartva azért mihagyományunkat - ... el egész az abszurdig! Móka hát ez, kifordított ködmön - ahogy Chaplin mondá: a tragédia premier plan-ban, a komédia nagytotálban lefilmezett élet!
Szereposztás:
RENDEZŐ............................................... Mikó István Jászai Mari- és Vastaps-díjas, Érdemes művész
FELEDI GÁSPÁR, falusi földművelő....... Albert Péter Zenthe-díjas
FELEDI BORIS, a lánya.......................... Hege Veronika egyetemi hallgató
GÖNDÖR SÁNDOR, a falu rossza.......... Máté Krisztián Zenthe- és Vastaps-díjas
FINUM RÓZSI, a falu cemendéje............ Jókai Ági
GONOSZ PISTA, aki lopós is.................. Erdélyi Gábor T.Pataki emlékgyűrűs és Zenthe-díjas
BÁTKI TERCSI, Lajos szerelme.............. Házi Anita
LAJOS, Tercsi vőlegénye........................ Farkas Zoltán Zenthe-díjas
TARISZNYÁSNÉ..................................... P. Kerner Edit Madách-díjas
CSAPÓNÉ............................................... Falati Hedvig T.Pataki emlékgyűrűs
NÉZŐ....................................................... Móczár Bence egyetemi hallgató
SZÍNHÁZ IGAZGATÓ.............................. Baksa Imre
TÓTH EDE............................................... Kántor Zoltán
TAKARÍTÓNŐ.......................................... Németh Anna
Rendező: Susán Ferenc Vastaps-díjas, T.Pataki emlékgyűrűs
A rendező munkatársa: Gyuriska János Súgó Csiga-díjas
Dramaturg: Sándor Zoltán Balassi-díjas
Díszlet- és jelmeztervező: Pallós Nelli
Ügyelő: Verebélyi Zsolt
Asszisztens: Kántor Zoltán
Súgó: Gyetvai Viktória
A Mű Örkény István örököseinek engedélyével, a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. közvetítésével kerül előadásra.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
