Csallósi Zsuzsa a népszerű színésznő idegösszeroppanással, súlyos állapotban kerül a pszichiátriára. A Két pszichológus professzor Hauzentróger Hugó és Hauzentróger Jácint veszi kezelésbe. Az ideggyógyászokról ( „akik maguk is kezelésre szorulnak” kiderül, hogy mindketten régi rajongók és plátói szerelem fűzi őket az ismert színésznőhöz. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 30. péntek, 19:00
Harsányi Gábor EGY BOLOND HÁRMAT CSINÁL?!
Zenés vígdráma két felvonásban
Csallósi Zsuzsa a népszerű színésznő idegösszeroppanással, súlyos állapotban kerül a pszichiátriára. A Két pszichológus professzor Hauzentróger Hugó és Hauzentróger Jácint veszi kezelésbe. Az ideggyógyászokról ( „akik maguk is kezelésre szorulnak” kiderül, hogy mindketten régi rajongók és plátói szerelem fűzi őket az ismert színésznőhöz. Megállapodnak, hogy közösen hozzák vissza a színpadra a neves komikát. Hipnózis alá vetik. Kiderül, hogy a művésznő súlyos abuzálás áldozata, amit nem tud feldolgozni és ez olyan traumát okozott neki, hogy képtelen színpadra állni, közönség elé lépni. A két orvos elkezdi a terápiát. A színház igazgatója kétségbeesetten fenyegetőzik: „megbosszulja, ha a színésznő elárulja őt.”- A gyógykezelés hatására visszajön a művésznő önbizalma. Elhatározza, hogy feljelenti a zaklatót. Az igazgató szorult helyzetében végső lépésre szánja el magát. Felbéreli Csin-Csung-Csang kínai bérgyilkost aki „Kici görény” néven ismert az alvilágban. Közben megszökik egy ápolt a zárt osztályról és máris együtt van minden szereplő egy tartalmas, humoros szórakoztató estéhez.
SZEREPLŐK:
CSALLÓSI ZSUZSA: BEDNAI NATÁLIA
HAUZENTRÓGER JÁCINT: VÁRKONYI ANDRÁS
HAUZENTRÓGER HUGÓ: HARSÁNYI GÁBOR
CSING-CSANG ” kici görény”: PALLÓS TIBOR
Rendezte: BEDNAI NATÁLIA
Rendező munkatársa: PALLÓS TIBOR
Díszlet: GÁLICZKI LÁSZLÓ
Az előadás időtartama: Kétszer 50 perc, egy szünettel.
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget.
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban…
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
Ausztrália a pazarlás országa? Avagy miért szerencsétlenkedünk a világ legszerencsésebb országában? Bubnó Márkkal Bubnó Lőrinc beszélget.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
