Dsida Jenő / Vers-estek a Müpában
Közreműködők:
a Katona József Színház művészei
zongora: Darvas Ferenc
Közreműködők:
a Katona József Színház művészei
zongora: Darvas Ferenc
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 6. csütörtök, 20:00
Dsida Jenő a nyugatosok keleti testvére: verszenéje, rímeinek ezernyi árnyalata, kötött és virtuóz formavilága, világirodalmi tájékozottsága egyaránt a Nyugat hagyományához köti. A lap azonban egyetlen versét sem közölte, és halálakor csak Szerb Antal hűvös írásával búcsúzott tőle.
Életében mindössze két verseskötete jelent meg, a Leselkedő magány (1928) és a Nagycsütörtök (1933). 1938 őszén látott napvilágot az Angyalok citeráján, amelynek megjelenését már nem érhette meg. Dsidát aztán sokszor elejtették és többször fölemelték - mégis, költői értékrendünkben máig nincs azon a polcon, amely megilletné. Ebben az is közrejátszhat, hogy a súlyos szívbetegség következtében fiatalon meghalt költő központi témája az elmúlás. A halált a szépség felmutatásával stilizálja költészetté, mások számára is ismerős tapasztalattá, magas művészetté. Dsida Jenő életét korán derékba törte a történelem. Erdély elcsatolásával egyik napról a másikra arra ébredt, hogy egy idegen ország polgára. A kisebbségi lét egyik első és máig egyik legnagyobb tanúságtevője ő. Költészete ennek a hatalmas nyomás alá került öntudatnak is mélyről fakadó fohásza. Mély katolicizmusa, derűs és gyöngéd játékossága, természetimádata szorosan összefonódik a közelítő halál sejtelmével. Költészete az ólálkodó halál képeit hatalmas életvágyával elegyíti. Művészete az emberi létállapot egyik legmegrázóbb és legkifinomultabb felmutatása. Dsida Jenő nemcsak a magyar irodalom egyik ragyogó alakja, hanem a 20. századi világlíra egyik legkülönösebb lobbanása volt.
rendező: Máté Gábor
a műsor összeállítója: Markó Béla
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért…
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!