4
Békakerekítő - babaszínházi előadás
Előadó: Alexics Rita és Szilágyi Kinga Katinka (hárfa és más)
Tervezte: Török Ágnes (Blattner-díjas)
Rendezte : Szívós Károly (Blattner-díjas)
Jegyvásárlás
Előadó: Alexics Rita és Szilágyi Kinga Katinka (hárfa és más)
Tervezte: Török Ágnes (Blattner-díjas)
Rendezte : Szívós Károly (Blattner-díjas)
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. június 6. szombat, 10:00
Csecsemőszínházi előadás a békákról, hárfás zenei kísérettel. Az előadás során elhangzanak ismertebb és talán kevésbé ismert gyerekmondókák, versikék és népdalok is, melyek mellett egyéb hangszerek is megszólalnak.
Aprócska történet az élet körforgásáról: hogyan lesz egy csöppnyi buborékból élet, majd a növekedés és állandó fejlődés által vígan ugrándozó, kifejlődött béka, aki persze szüntelenül ismerkedik és küzd környezetével, melyben él. Találkozik a széllel, a Nappal, nagy halakkal és még ki tudja, mi mindennel, mire elérkezik odáig, hogy “elénekelhesse saját békadalát”... s talán nem is egyedül. Kis mese ritmusokkal, hangokkal, dalokkal valamint különböző formákkal eljátszva a legkisebbeknek… és a velük együtt érkező legnagyobbaknak is!
Az alkotókról:
Szívós Károly (Blattner-díjas) és Török Ágnes (Blattner-díjas) az elsők között voltak, akik Magyarországon csecsemőszínházi előadást hoztak létre. A “Toda (azaz csoda gyereknyelven)” című előadást 2005-ben hozták létre a Kolibri Színházban, egy akkori nemzetközi együttműködés, a „Glitterbird” keretein belül. A módszer Norvégiából érkezett, ahol már több éve működtek előadások a ”legkisebbek” számára is. Már akkor felismerték, hogy számos előnnyel járhat, mind a csecsemők, mind szüleik számára a korai “színházi szocializáció”. (Többek között jótékony hatással van a csecsemők kognitív fejlődésére, ugyanakkor segíthet például az édesanyák vagy a család elszigetelődése ellen is.)
Természetesen ez az új színházi forma némileg felülírta az addigi színházi szabályokat, melyek mára már gyakorlatilag bevett módszereknek számítanak egy csecsemőszínházi előadás megalkotásakor (rövidebb játékidő; kisebb, közvetlenebb nézőtér; erős hang- és fényeffektusok kerülése stb.). A “Szívós-Török (színész-rendező és tervező) páros” számos előadást hozott már létre Budapesten (Toda, Hengergő, Csipp-csipp csóka), Egerben (Ciróka maróka) és Szombathelyen (Kerekecske gombocska) a legfiatalabb korosztály számára. A Békakerekítő legújabb munkáik közé tartozik.
Szilágyi Kinga Katinka hárfaművész a Magyar Operaház Gyermekkarában kezdte zenei tanulmányait és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott. A legnevesebb hazai zenekarokkal lépett fel itthon és külföldön. (Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Budapesti Fesztiválzenekar, Concerto Budapest).
Számos színházi előadásban is közreműködött a Győri Nemzeti Színházban, a Pesti Színházban és a Kolibri Színházban.
Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművésszel 16 éve alapították duójukat, azóta hazai és nemzetközi fesztiválok rendszeres fellépői.
2025-ben elvégezte a Gróh Ilona által vezetett Magyar Örökség Díjas Ringató tanfolyamot, így már a legkisebbeknek is tart foglalkozásokat hangszerével.
Alexics Rita a Kolibri Színház művészeként dolgozott több, mint 20 éven át. Itt sajátította el az animáció és színpadi zene összhangjának működését és fontosságát a gyermekeknek szánt előadások során. Több csecsemőszínházi előadásban is részt vett (Tekergő, Csipp-csipp csóka, Extra/Intra: Álom mese), így már akkor szívéhez nőtt ez a forma, miszerint érdemes és hasznos előadásokat csinálni kisbabák és legkisebbek számára.
Békakerekítő- babaszínházi előadás
Ajánlott korosztály: 0-4 évesek (és kísérőik)
Játékidő: 30 perc
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.
Ausztrália a pazarlás országa? Avagy miért szerencsétlenkedünk a világ legszerencsésebb országában? Bubnó Márkkal Bubnó Lőrinc beszélget.
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban…
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
