„Mondanunk sem kell, hogy nemzeti zenénknek ezen – eddigelé még valódilag soha meg nem kísértett – magasztos, s művészies eszményesítése által, a nevezett darab volt a hangverseny legérdekesebb s minden figyelmet magára vonó része” – írta a kritikus Mosonyi Mihály Széchenyi István halálára írt darabjáról. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. május 22. péntek, 19:30
A kétszáz éve született és száznegyvenöt éve elhunyt zeneszerző zongoradarabjának zenekari változata hangzott akkor el, ősbemutatóként, Erkel Ferenc vezényletével. A Gyászhangok… azóta is szinte alig szólal meg koncertteremben, izgalmas vállalkozás tehát a fiatal zenekar és ambiciózus művészeti vezetője, Hámori Máté részéről, hogy műsorra tűzte. Ahogyan Liszt fausti témájú – szintén zongoraművekből átírt és szintén 1860-ban keletkezett – „zenekari kettőse” is csak ritkán szólal meg, noha a második tétel, a Mefisztó-keringő egyike a legeredetibb és zongorán gyakran hallható zenéknek. A koncert második részében a zenekari irodalom külföldön is népszerűnek számító darabja, a hetven éve elhunyt Bartók hetvenöt éve komponált mesterműve szólal meg. Kivételes gazdagságú műsor három magyar szerzőtől az érdekes összeállításokat és nagyszerű zenéket kedvelőknek kihagyhatatlan esten.
Műsor:
Mosonyi: Gyászhangok Széchenyi István halálára
Liszt: Két jelenet Lenau 'Faust'-jából
Bartók: Concerto zenekarra (BB 123)
Közreműködik: Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt,…
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
