A 2015/16-os évadban mutatkozik be Balett + című sorozatunk, melyben a Kecskemét City Balett társulata kéthavonta más és más meghívott vendéggel közösen mutatja meg, hogyan találkozhat a művészet a…, nos, a művészettel. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. december 1. kedd, 19:00
A közreműködő partnerek pedig egytől-egyig Kecskemét hírnevét öregbítik, ezzel is különlegessé, lokális ünneppé varázsolva ezeket az estéket.
Novemberben a kecskeméti születésű Csík Jánossal és az Esszencia zenekarral arra keressük a választ, hogy a népi és jazz motívumok milyen interakcióban állhatnak a kortárs táncszínházzal. Decemberben a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum által összegyűjtött különlegesen inspiratív, az emberi testet centrumba helyező képek kerülnek középpontba: a fotókból hangok, illatok, zenék áradnak. Márciusban az Airtist zenekarral társulva korszerű táncszínház születik, melyben az ősi, népi hangszerek együttesen elektronikusnak tűnő hangzásvilága elementáris erővel zúdul a táncművészekre. Májusban pedig szokatlan módon egy színművész beszédhangja szolgáltatja a talpalávalót: Kőszegi Ákos orgánuma kiváló „zenei” aláfestése a produkciónak.
Más megvilágításba kerül tehát a zene és a tánc kapcsolata; csak körül kell néznünk, és meglátjuk: mindenhonnan árad felénk a zene, és bármely pillanatban táncba hívhat minket a világ.
BALETT + ESSZENCIA + CSÍK JÁNOS
táncszínházi előadás, élőzenével
a Kecskemét City Balett tagjai: Szőllősi Krisztina, Domán Dalma, Bányai Mirjam, Esterházy Fanni, Nagy Nikolett, Katonka Zoltán, Földesi Milán, Matkovics Norbert, Szóka Roland
az Esszencia zenekar tagjai: Csík János, Lakatos Róbert, Dresh Mihály, Balogh Kálmán, Kunos Tamás, Bognár András, Kacsó Hanga
ötlet: Barta Dóra, Csík János
színpadkép, jelmez: Katonka Zoltán, Barta Dóra
fény, koreográfia: Katonka Zoltán
rendezőasszisztens: Frigyesi Tünde
ügyelő: Czeglédi Ákos
rendező-koreográfus: BARTA DÓRA
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a…
Ez az írásműhely azoknak szól, akik szeretnék megtapasztalni a terápiás írás működését és hatásait, de nem szeretnének egyedül lenni ebben.
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
