Lord Archibald Cavendish szívesen látná két utolsó rokona, Ronald és Jane egybekelését, hogy a családi vagyon szétforgácsolódás nélkül szálljon jogos örököseire. A lord szeretné összeboronálni őket, ezért saját halálhírét kelti, s végrendeletében kiköti, hogy az örökösök kötelesek egy hónapig a kastélyban tartózkodni..
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. február 21. kedd, 19:00
Vaszary Gábor – Fényes Szabolcs – Szenes Iván: Az ördög nem alszik.
Bohózat két részben a Pesti Művész Színház (korábbi nevén: Fogi-Bulvárszínház) előadásában.
Lord Archibald Cavendish szívesen látná két utolsó rokona, Ronald és Jane egybekelését, hogy a családi vagyon szétforgácsolódás nélkül szálljon jogos örököseire. A lord szeretné összeboronálni őket, ezért saját halálhírét kelti, s végrendeletében kiköti, hogy az örökösök kötelesek egy hónapig a kastélyban tartózkodni, közösen étkezni, egymástól csókkal elbúcsúzni. A fiatalok, akik már utazásuk során összekülönböztek, a legkülönbözőbb terveket eszelik ki, hogy a végrendelet megszegésére, s ezáltal az örökség elvesztésére kényszerítsék a másikat. Mikor kiderül, hogy lord Cavendish él, s a végrendelet már nem áll közéjük, kibékülnek, és örökség nélkül is hajlandók teljesíteni az öreg lord kívánságát.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
