"Jobbat nem tudtam írni, és bizonyos, hogy nem is fogok" – írta Molière A mizantrópról, amelyet 1666-ban mutatott be a társulata. "A mizantrópot ötvenévente újra kellene írni" – mondta a darabról Diderot egy évszázaddal később.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. június 5. péntek, 19:00
A mizantróp
Katona József Színház
ALCESTE: Két seb a két szemem. Ez a világ rohad. Nem merek szétnézni, mert elhányom magamat.
Kétségbeesek és beteg leszek, ha látom, hogy élnek az emberek!
Gyáva hízelgés, árulás, szennyes önérdek, jogtiprás és csalás – amerre nézek!
Torkig vagyok! Majd' szétvet az utálat. Már nekimennék az egész világnak.
PHILINTE: E sok hiba, ami annyira lázít, egyszerűen természetünkből fakad, és lelkem semmivel jobban nem háborog, ha látok egy aljas, érdekhajhász csalót, mint azon, hogy a keselyű véres húst zabál,
hogy a majom pimasz, és dögevő a sakál.
"Molière bölcsebb volt Alceste-nél is, Philinte-nél is. De nagyon keserű bölcsesség volt az övé. A konfliktus megoldatlan, és nem is lehet rá megoldást találni. Végül is már nem az intellektuális érvek felsőbbségéről van szó, hanem választásról. Alceste úgy dönt – Racine hőseihez hasonlóan –, hogy nem hajlandó elfogadni a világot. A komikus alakból tragikus hős lesz. Ez a látszólag objektív darab ugyanakkor Molière legszemélyesebb műve. Alceste Molière helyett választ. Molière tudta, hogy egy színházigazgató nem menekülhet el a vadonba. Ismerte Philinte valamennyi érvét, de az bizonyos, hogy Alceste szerepét írta meg első személyben. Molière őt saját vereségének tudatával is megajándékozta." (Jan Kott)
"Jobbat nem tudtam írni, és bizonyos, hogy nem is fogok" – írta Molière A mizantrópról, amelyet 1666-ban mutatott be a társulata. "A mizantrópot ötvenévente újra kellene írni" – mondta a darabról Diderot egy évszázaddal később. A Katona másodszor tűzi műsorára a darabot: az 1988-ban, Cserhalmi György és Udvaros Dorottya főszereplésével bemutatott előadást Székely Gábor rendezte. Ahhoz az előadáshoz készült Petri György új fordítása, amelyet most egy-két ponton Petri barátja és költőtársa, Várady Szabolcs igazított át.
Fotó: Szilágyi Lenke
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
A DanMark duó, azaz Bubnó Márk és Siptár Dániel középiskolai osztálytársak voltak és 1997 óta (a 29. évben járunk!) játsszák az ikonikus amerikai énekes-dalszerző páros, Paul Simon és Art Garfunkel dalait.
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben.
Agatha Christie életműve csupa rejtély és talány, regényei pedig - a bűnügyek mellett - hemzsegnek az utalásoktól, legyen szó korának…
Advent négy vasárnapja négy egyszerű, mégis felemelő szót hordoz: hit, remény, öröm, szeretet. E négy fogalom mentén épül fel koncertünk…
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
