Novák Eszter rendezésében láthatja a közönség az évad első bemutatóját, a My Fair Lady-t, a musicalek klasszikusát, mely műfajilag az operett és musical határán mozog. A rendezőnő koncepciójában az erőteljes tömegjelenetek, látványos show-elemek a meghatározók, amire alkalmat is adnak a darabban látható színes forgatagok..
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2010. július 11. vasárnap, 21:00
Alan Jay Lerner - Frederick Loewe: MY FAIR LADY
musical
A My Fair Lady főbb szerepeiben a hazai filmrendezők által jelenleg legfoglalkoztatottabb fiatal színésznőt, Tompos Kátyát, az Örkény István Színház kiváló művészét, Széles Lászlót, a Vígszínház legendás művésznőjét, Venczel Verát, a Madách Színházhoz kötődő közönség-kedvenc Gálvölgyi Jánost, a Katona József Színház vezető színészét, Bezerédi Zoltánt valamint a filmes munkái alapján is egyre népszerűbb, fiatal Szabó Kimmel Tamást láthatják a nézők. Érdekesség, hogy a koreográfus a rendező testvére, Novák Péter lesz, aki idén a Dózsa című produkció címszereplőjeként is képviselteti magát a Dóm téren. G.B. Shaw színművéből, a Pygmalionból írt darab olyan népszerű slágerekkel mutatja be a szegény kis virágáruslány, Eliza Doolitle, Higgins professzor és Pickering ezredes történetét, mint a Ma éjjel táncolnék vagy a Lenn délen édes éjen.
Jelmeztervező: Khell Zsolt, Zeke Edit
Koreográfus: Novák Péter
Zenei vezető: Kesselyák Gergely
Karmester: Kesselyák Gergely
Rendező: Novák Eszter
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és popkulturális referenciák között bolyongva vizsgálunk meg közelebbről is egy-egy sokrétű jelenséget.
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban…
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
Ausztrália a pazarlás országa? Avagy miért szerencsétlenkedünk a világ legszerencsésebb országában? Bubnó Márkkal Bubnó Lőrinc beszélget.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
