12
A forgatókönyv (Ron Hutchinson)
Jegyvásárlás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. február 25. vasárnap, 20:00
A FÓRUM SZÍNHÁZ és a MŰVÉSZETEK HÁZA GÖDÖLLŐ bemutatja Magyarországon először:
Ron Hutchinson: A forgatókönyv
vígjáték az Elfújta a szél keletkezéséről
írta: Ron Hutchinson
fordította: Galambos Attila
1939. Hollywoodban harci helyzet van, bár kissé különböző, mint amire Európa készül éppen. A filmgyár nagyhatalmú főnöke lefújja a forgatást, kirúgja a forgatókönyvírót és a rendezőt, hogy két vadonatúj emberrel álljon neki a munkának. Bezárkóznak az irodába egy vagon banánnal és földimogyoróval, hiszen néhány napjuk van arra, hogy az eredeti regény alapján felidézzék, eljátsszák a készülő történet alakjait, férfiakat, nőket, csecsemőket és véneket, fehéreket és feketéket. Végül azonban megszületik a forgatókönyv ahhoz a filmhez, amely minden idők egyik legnagyobb dobása lesz.
És ez a film az Elfújta a szél...
A fergeteges vígjáték cselekménye kitalált történeten alapul, a történet szereplői viszont élő személyek voltak, bárminemű egyezés a valósággal nem csupán a véletlen műve...
Szereposztás:
David O. Selznick, producer: SZEREDNYEY BÉLA
Ben Hecht, forgatókönyvíró: MAGYAR ATTILA
Victor Fleming, rendező: CSONKA ANDRÁS/NÉMETH KRISTÓF március 28-án
Miss Poppenghul, titkárnő: PLESKÓ SZIMONETTA
díszlet és jelmez: KOVÁCS YVETTE ALIDA
fény és animáció: MADARÁSZ "MADÁR" JÁNOS
ügyelő: PAKU ÉVA
rendező: SZENTE VAJK
Producerek: NÉMETH KRISTÓF, a Fórum Színház igazgatója és KOVÁCS BALÁZS, a Művészetek Háza Gödöllő igazgatója.
A színdarabot Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli.
A színdarabot 14 éven felülieknek ajánljuk!
A teljes akadálymentesség érdekében az előadást jelnyelvi tolmács segíti!
A változtatás jogát fenntartjuk.
Skandináv szövegelés Patat Bence műfordítóval és Száraz Eszter szerkesztő-rendezővel havonta az ISON-ban
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
Ausztrália a pazarlás országa? Avagy miért szerencsétlenkedünk a világ legszerencsésebb országában? Bubnó Márkkal Bubnó Lőrinc beszélget.
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban…
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
