A Cigánybáró
A történet alapjául Jókai Mór műve szolgál, mely 1883. január 21-én jelent meg a Székely Nemzet hasábjain. A novellából később Ifj. Johann Strauss operettet írt, majd, mint regény vált ismertté.
A történet alapjául Jókai Mór műve szolgál, mely 1883. január 21-én jelent meg a Székely Nemzet hasábjain. A novellából később Ifj. Johann Strauss operettet írt, majd, mint regény vált ismertté.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. június 26. péntek, 20:30
A cselekmény a tizennyolcadik századi Magyarországon játszódik, a délvidéki Bánságon, ahol a török rombolás következtében a végtelen mocsár az úr. A semmi közepén azonban egy meglepő szövetség virágzik és száll szembe a történelem és a természet pusztító sodrásával: a temesvári Mehmed basa és a tehetős Botsinkay Gáspár különös barátsága… Az ő elrejtett kincsükről, családjaik hányatott sorsáról, az ész és a szív kalandjáról szól a história, akkori, ezernyelvű és identitású hazánk földjén. A mű történelmi és etnikai háttere valóságos kincsesbányának tekinthető egy táncszínházi produkció számára. A magyar mellett a szerb, a cigány, a török, és persze az osztrák kultúra elemeit felidézve, az izgalmas és érzelmes történet egy újabb jelleget is magára ölt: időtlenséget és határtalanságot. A modern és autentikus elemek keveredésével, egy olyan művészi kifejezésmód jön létre, mely közvetíti a múlt értékeit, ám a mai fül és szem számára is könnyen befogadhatóvá teszi.
Topolánszky Tamás, koreográfus
Játékidő: kb. 1 óra 40 perc (1 szünettel)
ESŐNAP: 2015. JÚNIUS 29.
Az igazán meglepő dolgok olyankor születnek, amikor két látszólag külön világ találkozik. Mint amikor két idegen apránként megtalálja egymásban a közös pontokat, ismeretséget kötnek és létrehoznak egy addig ismeretlen világot: a barátságot. A zene és az irodalom esetén hívjuk ezt most szinapszisnak. A szinapszisok olyan sejtek közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed. Ez igen gyakran oda és vissza történik, pont mint két egymásra reagáló művészeti ág. A projektben ezt a reakciót szemlélhetjük közösen Süveg Márk (Saiid) és Wunderlich Márton produkcióján keresztül, ahol Bach szólóhegedűre írt művei, Saiid szövegei és Pilinszky János versei improvizatív formában együtt alakítják két művészeti ág történetének dramaturgiáját.
• Velünk van a baj, ha szeretünk horror filmeket nézni vagy el tudunk merülni egy rettegést keltő videójátékban? • Miért ragadja meg a fantáziánkat az ismeretlen és lehet-e valami rettenetes egyben szép és elgondolkodtató is? • Mi késztet minket egy Fűrész, Az emberi százlábú vagy Nosferatu típusú film megnézésére? • Miért ülünk le játszani egy Resident Evillel vagy épp egy Silent Hillel? A horror egy olyan abszurd kulturális jelenség, amely bár alapvetően a normalitás határait feszegeti és megbénítja a befogadót, mégis képes tömegeket magával ragadni. Az előadásban többek között a fenti kérdéseket vizsgáljuk meg, különféle filmes és játékos példákon keresztül.
A Dalszerelőműhely hatodik évadának kezdetén rárúgjuk az ajtót a poptörténelem múltjának hatalmas csarnokára. Egy ujjgyakorlatként kitalált gitár-riff, egy elveszettnek hitt, hiperérzelmes szerelmes vers, egy hattagú rockzenekar, amely az első albumára készül – ezekből az alapösszetevőkből jött létre minden idők legjobb rock-dalainak egyike (sőt ne fukarkodjunk a minősítéssel: minden idők legjobb dalainak egyike), a „Sweet Child O’ Mine”.
Ruff Orsolya és Szeder Kata KultúrFlipper estjein mátrixépítő játékba hívunk az ISON-ba. Oda-vissza adogatva a labdát művészeti, társadalomtörténeti, történelmi és…
Akár gyerekek vagyunk, akár felnőttek a zenés színház elbűvöl, magbabonáz, fogva tart 😍 Néhányan ezeken a dalokon nőttünk fel, másokat…
„Én valami igazat keresek…” Kurtág zeneszerzői gondolkodása Fazekas Gergely előadása
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!